Szeretjük a banki kötvényt

Egyre több értékpapír van a háztartásoknál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint februárban lépte át az állomány a 4000 milliárd forintos lélektani határt, márciusban pedig tovább nőtt ez a mennyiség, így az első negyedév végére már 4068,1 milliárd forintnyit tett ki. A kormányzat számára mindenképpen jó hír, hogy úgy tűnik, a lakosság elkezdett állampapírokat vásárolni, tavaly november óta folyamatosan kerül friss megtakarítás az állampapírpiacra, az állomány pedig most már megközelíti a 740 milliárd forintot. Ez sem sok persze, hiszen a válság előtt lényegesen több, jellemzően 1000 milliárd forintnál is nagyobb állomány volt a háztartásoknál hazai állampapírból, a forrásokért folyó erős banki verseny viszont gyorsan leapasztotta ezt a mennyiséget.

Ennek egyik jele, hogy a lakosságnál lévő banki kötvények mennyisége most már vetekszik az állampapírokéval, ezekből ugyanis március végén szintén 723,6 milliárd forintnyi volt már értékpapírszámlán, ami újabb történelmi rekord. Hogy menynyire dinamikus az állomány növekedése, jól illusztrálja, hogy három évvel korábban még a 100 milliárd forintot sem érte el a lakosságnál lévő banki kötvényállomány. Az egyéb szektorok hitelpapírjaiból is egyre többet vásárolnak a magánszemélyek, igaz, az alig 60 milliárdos állomány egyelőre eltörpül a banki és államkötvényekéhez képest. Ebben persze annak is nagy szerepe van, hogy Magyarországon viszonylag kevés kibocsátó célozza meg a lakossági klienseket hitelpapírokkal, az utóbbi időben főleg a Mol, az E-Star (volt RFV) és a Quaestor próbálkozott ilyesmivel.

A legkedveltebb lakossági értékpapír továbbra is befektetési jegy. A befektetési alapkezelők legfontosabb ügyfelei a háztartások, hiszen a 3860 milliárd forintos összállományból több mint 2100 milliárdot ők vásároltak meg. A következő időszakban pedig várhatóan még nagyobb becsben lesznek a magánszemélyek a nagy alapkezelőknél, hiszen a cégek lemondhatnak a legnagyobb intézményi ügyfeleik, a magánnyugdíjpénztárak vagyonának a kezeléséről. A háztartások a befektetési alapokból a jegybank statisztikái szerint leginkább az alacsony kockázatúakat kedvelik. A befektetési jegyekben tartott lakossági megtakarítás csaknem fele ugyanis pénzpiaci alapban fekszik. A pénz több mint ötöde származtatott konstrukcióban van, és bár ezek az alapok elvileg lehetnének igen kockázatosak is, de a lakossági megtakarítások zömét nem ilyenekben, hanem tőke- vagy hozamvédett alapokban helyezték el. Szintén szívesen vásárol a lakosság ingatlanalapot, és a kötvényalapokban is komolyabb háztartási megtakarítás található, részvénybe viszont befektetési alapon keresztül nem szeretnek a magyar ügyfelek pénzt elhelyezni, alig 50 milliárd forintnyi részvényalapjuk van a háztartásoknak.

Ez már csak azért is meglepő, mivel alapokon keresztül jobban lehetne diverzifikálni egy részvényportfóliót, és így az amúgy kockázatos befektetésnél a rizikó csökkenhető lenne. A magyar lakossági ügyfélkör azonban nem így gondolkozik, szívesebben fektet közvetlenül részvényekbe. Március végén már 394,1 milliárd forintnyi részvénybefektetése volt a lakosságnak, ez történelmi rekordnak számít. A háztartások igazán az orosz válság előtt kedvelték ezeket a konstrukciókat, 1998 közepén 377,6 milliárd forintnyi részvény volt a tulajdonukban, és ez az állományrekord csak az idén dől meg.

Egyébként ami a részvényeket illeti, a háztartások tanultak az orosz válságból. A legnagyobb mennyiséget ugyanis akkor vásárolták ezekből a papírokból, amikor padlóra kerültek az árfolyamok. 2008 utolsó és 2009 első negyedévében például csaknem 140 milliárd forintot költöttek részvényekre, azóta viszont főleg profitrealizálás zajlik. A tavalyi második negyedben volt még komolyabb lakossági tőkebeáramlás a hazai részvénypiacon, ez minden bizonynyal annak is köszönhető, hogy az akkor már alacsony jegybanki és betéti kamatok miatt a lejáró lekötött betétek egy részéből részvényeket vásároltak az emberek.