Kártyával olcsóbb utazni
Több mint 7,5 millió bankkártya volt forgalomban az első negyedév végén Magyarországon – állítja a Magyar Nemzeti Bank statisztikája. Ezek használata a külföldi utazás során is praktikus, sőt, akár olcsóbb is, mint a készpénzes fizetés – mondják a szakértők. A bankkártyás vásárlásnak a kártyabirtokos számára nincs díja, emellett a bankok a külföldi kártyahasználatnál az úgynevezett devizaeladási árfolyamukon számolnak el, ez kedvezőbb a készpénzfelvételnél alkalmazott valutaeladásinál.
Vannak viszont olyan helyek, ahol muszáj készpénzzel fizetni. Bizonyos országokban a tömegközlekedési eszközökön, strandokon vagy utcai árusoknál nem lehet például kártyát használni, más helyeken a kisebb összegű vásárlásokat nem engedik plasztiklappal kiegyenlíteni a kereskedők. Az ilyenkor szükséges készpénzt többféleképpen is beszerezheti a turista, egyrészt egy pénzváltónál, másrészt, ha van bankkártyája, az ATM-ből is. Utóbbinak van persze díja, a bankok többsége legalább 1500-3000 forintot vagy annak megfelelő összegű devizát számláz ki a kliensnek. Néhány hitelintézet kivételt képez; a Citibank egyes számlacsomagjaihoz ingyenes külföldi készpénzfelvétel is jár, az unicreditesek a cégcsoport külföldi ATM-jeiből ingyen, az erstések és az OTP-sek pedig kedvezményes tarifákon vehetnek fel készpénzt.
Még a viszonylag magas díj mellett sem biztos egyébként, hogy rosszabbul jár az ügyfél az ATM-mel, mint ha a pénzváltóhoz menne, a hitelintézetek ugyanis a külföldi automatás készpénzfelvételnél is a kedvezőbb, devizaeladási árfolyamon számolnak el, így ha a pénzváltónál nagyobb a marzs, mint a banknál, egy bizonyos összeghatár fölött már jobban megéri a bankkártyát használni. Eurót kiadó ATM-ek egyébként még Magyarországon is vannak, igaz, csak néhány van az országban, ezekből a hazai tarifákkal vehetnek ki devizaeladási árfolyamon pénzt az ügyfelek.
Azt azonban nem árt tudni, hogy az egyes hazai bankok különböző marzsot használnak annál a devizaárfolyamnál, amelylyel a kártyahasználat során számolnak. A legkisebb marzzsal a hazai nagybankok közül az OTP dolgozik; mindössze 2 százalék különbség van az eladási és a vételi árfolyam között, így ha valakinek több banknál is van kártyája, külföldi vásárláskor érdemes lehet az OTP-set választani. Szintén viszonylag alacsony felárral használható a Raiffeisen és a Budapest Bank kártyája. A bankok többsége jellemzően 4 százalék körüli marzsot alkalmaz a devizaváltásnál, az UniCredit és a Citi ennél drágább, náluk 5-6 százaléknyi különbség van a vételi és az eladási árfolyamok között, vagyis úgy tűnik, a nagyobb marzson keresztül fizettetik meg a kliensekkel az ingyenes készpénzfelvétel díját.
Amire még fontos lehet odafigyelni, ha külföldre megy a kártyabirtokos, hogy a plasztiklap mögötti technikai hátteret biztosító kártyatársaság milyen fizetőeszközben számol el. Egyes bankoknál például az elszámolás úgy történik, hogy a Visa mindig dollárra, a MasterCard pedig euróra konvertálja a tranzakcióban szereplő összeget, majd a bank ezt váltja át forintra. Így ha valaki egy forintszámla mellett Visa kártyát használ az euróövezetben, előfordulhat, hogy kétszer kell megfizetnie a tranzakció díját, míg például egy MasterCardot használva csak egy váltásért kell fizetnie.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.