Brutális forintárfolyamok alakulhatnak ki a végtörlesztés miatt
A devizaalapú hitelek felvételekor a bankok forintban nyújtottak hitelt ügyfeleiknek, miközben forintforrásaikat euró- vagy svájcifrank-alapúakra cserélték el egy külföldi bankkal. A devizabetétek cseréje önmagában nem módosította a forint piaci értékét, ám az így az országba került devizának a hazai bankközi piacon történt eladása erősítette a forintot.
A devizahitelek törlesztésekor a folyamat fordítva történik. A forintban törlesztett adósságot a bank devizára váltja, majd azt forintra cseréli. A devizacsere ismét nem módosítja az árfolyamokat, az átváltás viszont gyengíti a forintot. A problémát az okozza, hogy várhatóan rövid idő alatt nagy összeget váltanak át, és ez jelentősen befolyásolja az árfolyamokat.
A bankpiacot ismerő szakértők úgy vélik, hogy a háztartások önerőből a mintegy 4900 milliárd forint értékű lakossági jelzáloghiteleknek legfeljebb a 10 százalékát tudják végtörleszteni.
Ám ha ehhez hazai vagy külföldi bankoktól hitelt kapnak, akkor akár az állomány kétharmadát is visszafizethetik. Így néhány hónap alatt mintegy 10 milliárd euróval nagyobb kereslet jelenhet meg az euró iránt a napi 2 milliárd eurós forgalmú bankközi devizapiacon. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy a kereslet növekedése mennyire lesz koncentrált.
Misik Sándor a fentiek miatt hosszabb ideig 300 és 320 forint közötti euróárfolyamra számít, és úgy véli, hogy a svájci frank értéke 250 és 270 forint között alakulhat.
Kuti Ákos viszont úgy véli, hogy az árfolyamváltozásokkal kapcsolatos várakozások és spekulációk jelentős része már beépült a devizaárfolyamokba. Ezért úgy gondolja, hogy az euró árfolyama csak ideiglenesen nő 300 forint fölé. Szerinte a végtörlesztésről szóló törvény elfogadása mérsékli a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat.
A devizapiac mellett a pénz-és az értékpapírpiacra is hatást gyakorol a végtörlesztés – mondta Misik Sándor. A forint gyengülése miatt nőnek az állampapírok és a vállalati kötvények kamatai.
A magasabb piaci kamatok miatt a Nemzeti Bank monetáris tanácsa is emelheti a jegybanki alapkamatot. Hosszabb távon viszont megfordulhat ez a folyamat. Ha a forintgyengülés miatt nő az exportőr cégek nyeresége, és a lakosság a törlesztés helyett növeli a fogyasztását, akkor a jobb növekedési kilátások csökkentik az állampapírok és vállalati kötvényekkel szemben támasztott hozamelvárásokat.
A főbb részvényekre eltérően hat a Solar Capital elemzője szerint a végtörlesztés. Az OTP és az FHB Bank részvényeinek értékét először csökkenti a végtörlesztés, mert a kedvezményes átváltási árfolyam miatt a bankoknak vesztesége keletkezik a tranzakción. A végtörlesztések után viszont a két hazai bank előnyben lehet versenytársaival szemben a bankpiacon, ez később felértékelheti őket.
A Mol-részvények árfolyamát növeli, hogy a forint gyengülése miatt több lesz az olajcég finomítói árrése. A benzin árának növekedése viszont mérsékli a hazai fogyasztást, ami csökkenti a társaság profitját. A Magyar Telekom papírjainak értékét viszont egyértelműen csökkenti, hogy osztalékpapírként a részvényektől magasabb hozamokat várnak el a befektetők a kötvényhozamok várható növekedése miatt. Tegnap már jelentősen emelkedtek a magyar kötvények hozamai a másodpiacon. A tízéves papírok majdnem 8 százalékos kamattal forogtak, a mostaninál magasabb hozamra augusztus eleje óta nem volt példa.
A végtörlesztés nyomán gyengülő forint emeli a kamatszintet, és az inflációt is felpörgeti.
300-320 forintra, a svájci franké pedig 250-270 forintra emelkedhet. A forintgyengülés emeli a kamatszintet, és az inflációt is felpörgeti.Világgazdaság - Giczi József A végtörlesztés nyomán gyengülő forint emeli a kamatszintet, és az inflációt is felpörgeti. Parlamenti szavazás Az Országgyűlés tegnap lapzártánk után határozott a devizahitelek rögzített árfolyamon való, egyösszegű végtörlesztéséről, valamint a pozitív lakossági adóslistáról szóló, a fideszes Rogán Antal által jegyzett törvényjavaslatokról. Ezt az a házszabálytól eltérésre vonatkozó indítvány tette lehetővé, amelyet 294 igen és 61 nem szavazattal fogadtak el a kormánypárti és jobbikos képviselők.
Az Országgyűlés – házszabálytól való eltéréssel –ugyancsak még a hétfői ülésnapján határozott arról, hogy a vállalkozások miként igényelhetik vissza azt a 250 milliárd forint forgalmi adót, ami az Európai Unió bíróságának döntése miatt jár nekik. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.