Kibillent a sávjából a forint, további gyengülés várható

A mai kereskedésben az euró 293-294 forint közé erősödött, ami több hetes csúcsnak felel meg. A forint gyengülése a dollárral szemben még markánsabb volt.

Az euró/forint kitört a rövidtávú bázisból, amely ráadásul dupla fenék formáció is egyben, így a technikai kép további forintgyengülést sugall – vélekednek elemzésükben az Erste Befektetési Zrt. közgazdászai. Ezt szerintük a fundamentális kép is alátámasztani látszik. „Pár nappal ezelőtt éles fordulatot láthattunk az euró/forint grafikonján, és azóta lendületesen gyengül a forint. A délelőtti órákban már háromhetes mélypontra került a hazai fizetőeszköz, és egyre nagyobb tere nyílik a forint további hanyatlásának” – állapítják meg az Erste elemzői.

Rövidtávon fordulós jelzéseket olvashatunk le a grafikonról, magasabb mélypontról fordult az árfolyam, miközben magasabb maximumra emelkedett, amely a fennálló trend fordulatára utal. Az árfolyam 295-nél éri el következő ellenállását, de nem valószínű, hogy itt tartósan akadályba ütközik – hangsúlyozzák az Erste elemzői. Hozzáteszik: „Az év eleji forinterősödés korrekciója a 299-es ellenállást is elérheti, ezért itt található az euró/forint első korrekciós szintje”.

Gyengül a korona, illetve a zloty is, de korántsem akkor mértékben, mint a forint. A zloty/forint, illetve a korona/forint árfolyama péntek óta egy százalékot meghaladó mértékben emelkedett, így a hazai fizetőeszköz értéke a cseh koronához, illetve a zlotyhoz képest is romlott – mutat rá Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza. Valóban több a kérdőjel a forint háza táján, mint a régiós társaknál, hiszen az IMF-szerződés a levegőben lóg, nincs konkrét tárgyalási menetrend, erősödik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy tényleg megvan-e a szándék a szerződés megkötéséhez – vélekedett a szakértő.

A másik kérdés az EU kohéziós alapjainak lehívása körül merül fel – teszi hozzá Karsai. Holnapra kiderül, hogy az Európai Bizottság milyen mértékű szankciót fog alkalmazni velünk szemben. Az EB leginkább azt kifogásolja, hogy hosszútávon nem fenntartható eszközökkel sikerül 3 százalék körülire leszorítanunk a hiányt (a magán-nyugdíjpénztárak államosításával), ami egy egyszeri tétel, tehát később már ennek a hatása nem érvényesül. A kifogás lényege, hogy a deficit újabb reformok nélkül ismét emelkedésnek indulhat. Ha tovább romlik a hangulat, akkor elérhetővé válhat a következő technikai ellenállás 295 környékén – írja a közgazdász.

Eközben nem tűnik oldódni a feszültség a kormány és az Európai Bizottság között. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta, kormány nagyon helyesen teszi, hogy határozottan lép fel, Brüsszelben ahhoz szoktak hozzá nyolc éven keresztül, hogy egy puhány ország puha vezetői tárgyalnak. Úgy látja, most egy határozott magyar képviselet tárgyal, ebből vannak viták, és azoknak van rendezése. Az ügyek egy része a bíróságra fog kerülni, más részükről meg tudunk majd állapodni.

Vértes András úgy véli, a kormány nem akarja tető alá hozni az EU-IMF megállapodást, hiszen már három és fél hónapja nem indultak meg a hivatalos tárgyalások. A GKI Gazdaságkutató elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában emlékeztetett arra, hogy korábban gyors megállapodást ígért a kabinet, ezt árazták be a piacok, most pedig kiárazzák, mivel nem törekednek a szerződés aláírására, így viszont drágulhatnak a hosszú távon most is finanszírozhatatlan állampapírok – magyarázta.