Profitcsökkentő állami elvonások

Jelentős nagyságú, ám a bizonytalanságok miatt nehezen előre jelezhető hatást gyakorolnak a jelentősebb tőzsdecégek gazdálkodására és nyereségére a Széll Kálmán Terv tervezett intézkedései. Az Equilor elemzői szerint jövőre a Mol és az MTelekom nyer, az OTP Bank, az FHB Bank és a CIG veszít a szabályok módosulásával.

Világgazdaság - Giczi József

2012.05.25, 05:00

A főbb tőzsdecégek közül a Mol jár a legjobban a tervezett változásokkal – mondta a Világgazdaságnak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Az olajcég jövőre ugyan több Robin Hood-adót (távhőadót) fizet, ugyanakkor megszűnik az energiaadó és a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett adó, ami 30 milliárd forint körüli összeggel csökkenti a társaság terheit. A vállalkozás ugyanis tavaly 22 milliárd forintot fizetett energiaadó címén, a kiskereskedelmi szektorra kivetett teher pedig ezenfelül majdnem 7 milliárd forint kiadást jelentett a vállalatnak, és idén hasonló fizetési kötelezettsége lehet.

A Robin Hood-adó kulcsát eredetileg 8-ról 16 százalékra tervezte emelni a kormány, a mostani elképzelések szerint az adókulcs 11 százalék lesz. Az olajcég Robin Hood-adó címén 2010-ben 4 milliárd forintot, tavaly 800 millió forintot fizetett. Kuti Ákos úgy véli, idén újból 3-4 milliárd, jövő évtől várhatóan 4–5,5 milliárd forintot von el így az állam a társaságtól. A vezető elemző szerint azonban a befektetők még ezt a helyzetet is kedvezőtlenként értékelhetik, mert arra számítottak, hogy jövő évtől egyáltalán nem terheli a Molt. Az elemző szerint a Robin Hood-adó részvényenként kevesebb mint 100 forinttal csökkenti a társaság nyereségét.

Idén rosszul, jövőre viszont jól jár a Magyar Telekom az adószabályok módosulásával. A jövő évi javulás mértéke azonban nagyon nehezen megbecsülhető. A távközlési társaságot ugyanis idén a távközlési adón felül valamilyen mértékben terheli a telefonálást percenként, és az SMS-küldést darabonként 2 forinttal terhelő elvonás. Jövőre azonban megszűnik a távközlési adó, ami idén 27 milliárd forintos terhet jelent a vállalkozásnak.

Az Equilor számításai szerint az új elvonás összesen 25,6 milliárd forint lehet évente. Ennek egy részét egy határösszegig az ügyfelek fizetik, az efeletti rész a korábbi várakozások szerint a vállalatot terheli. A Magyar Telekom korábbi becslése szerint 10 milliárd forint jut rá a teherből. Azóta viszont kiderült, hogy idén alacsonyabb lesz a határösszeg. Ha a távközlési társaság az egész telefonadót magára vállalná, jövőre akkor is lényegesen kevesebb lenne az adóteher a 2010-ben bevezetett – és éves szinten 25–27 milliárd forintot kitevő – távközlési adóhoz képest.

Kuti Ákos szerint az új elvonás idén több mint 6 forinttal, jövő évtől pedig évi 12 forinttal ronthatja a távközlési cég egy részvényre jutó eredményét, ami ahhoz vezethet, hogy a vállalat 2013-ban nem emeli meg majd osztalékfizetését a jelenlegi 50 forintról, ezért az osztalékot favorizálók egy része elpártolhat a társaság részvényeitől. Az osztalékfizetés mértéke ugyanakkor közvetlenül nem érinti a vállalatértékelési modelleket, hiszen abban a megtermelt szabad készpénz a mérvadó. Az Equilor szerint a jelenlegi kötvényhozamok mellett már vonzó a Magyar Telekom árazása, ám a piaci szereplők még óvatosak a telefonadó miatt.

Kedvezőtlenül érinti a tőzsdén jegyzett két bank gazdálkodását a tervezett tranzakciós adó. Annak szabályairól azonban még most tárgyal a kormány és bankszövetség, így a hatás mértéke nehezen jelezhető előre. Az elemzők ugyanis nem ismerik azokat a kimutatásokat, amelyek bankonként tartalmaznák az egyes tranzakciók részletes adatait.
A pénzügyi tranzakciós adóból a kormány legalább 130 milliárd forintos bevétellel kalkulál 2013-tól, ami adott esetben 228 milliárd forintig kúszhat fel. A becslésnél nem lehet kiindulni a bankadóból, hiszen azt a mérlegfőösszegre vetítve kell fizetni, míg ezen tehernél a tranzakciók száma a mérvadó. Az adó alanya még változhat, de a legfrissebb szerint a pénzintézetek viselnék a terheket. Elképzelhető, hogy bizonyos esetekben a bankok ezt továbbhárítják majd ügyfeleikre.

Az Equilor 10–12 milliárd forintos teherrel számol az OTP Banknál, az FHB Banknál pedig 1 milliárd forintos pluszköltséget jelenthet az adó. Az OTP Banknál ez részvényenként 40 forintos profitcsökkenést jelenthet, míg az FHB-nál 20 forint alatt marad évente. Kuti Ákos hangsúlyozza, hogy ennél az előrejelzésüknél nagyon jelentős a becslési bizonytalanság, és a szabályozás részletes ismertetése után pontosítják prognózisukat.

Jövőre mintegy 80-100 millió forint új adót kell fizetnie a CIG Pannónia Biztosítónak. Az új szabályozás a nem életbiztosítási ágra fókuszál, ezért rövid távon nem jelent komoly terhet a CIG Pannónia számára. Ez részvényenként 1-2 forint nyereségcsökkenést jelent. A biztosítási cégek különadója, a baleseti adó és a katasztrófavédelmi hozzájárulás együttes összege azonban egyelőre ismeretlen mértékben csökken. Ezeken a címeken idén 188 milliárd forintot fizetett be a társaság.

Két lépcsőben jön a telefonadó

Mindössze egy hete fogadták el, de máris módosítják a vonatkozó szabályokat. A gazdasági bizottság által benyújtott módosítás értelmében a magánszemély után fizetendő 700, a cégek után fizetendő 2500 forintos adóplafon csak 2013-tól lenne érvényben. Idén július elejétől december végéig a magánszemélyekhez kapcsolódó számok után maximum 400, a vállalatok utáni hívószámokra pedig maximum 1400 forintot kellene fizetniük a távközlési cégeknek.

Egy másik módosítás szerint a teszthívások mellett már a teszt-SMS-ek is mentesülnének az adó hatálya alól, az adót pedig a távközlési cégeknek az elfogadott törvényben foglalt tárgyhót követő hó 20. napja helyett egy hónappal későbbi határidővel, a tárgyhót követő második hónap 20-áig kellene kifizetniük. A harmadik módosítás szerint a tárgyhónapot követő második hónap 20. napjáig kell befizetniük a szolgáltatóknak az adót, ez egy hónappal későbbi időpont, mint ami az elfogadott törvényben áll. A bizottság javaslatának elfogadásának komoly az esélye, mert olyan indítványokat szokott benyújtani, amelyek már a kormány jóváhagyását is bírják.