Változásokat vár a kockázati tőke

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) az adózási, a támogatási és szabályozási területeket érintő átfogó 21 pontos csomagot juttatott el a kormányzat részére annak érdekében, hogy az iparág révén javuljon Magyarország tőkevonzása és versenyképessége – jelentette be Bethlen Miklós, az egyesület elnöke tegnapi sajtótájékoztatón. A javaslatok célja, hogy egyfelől szélesedjen a kockázatitőke-befektetés mint hosszú távú befektetési forma iránti hazai befektetői érdeklődés, másfelől a hazai vállalkozások kedvezőbb feltételekkel juthassanak alternatív finanszírozási forrásokhoz tőke formájában a jelenlegi szűkös hitelpiacon. A HVCA a javaslatait elküldte az érintett szakminisztériumoknak, melyekkel az egyeztetések elkezdődtek, és jelenleg is folynak.

A vezető kifejtette, hogy a csomag az adózási környezetben javasol változtatásokat, egy állami részvétellel működő üzleti inkubátorprogram létrehozására irányuló tervezetet, valamint a kockázatitőke-alapok és -alapkezelők jogi szabályozásának korszerűsítésére tett javaslatokat tartalmaz. A szakértők által összeállított csomagban szerepelnek továbbá az új polgári törvénykönyv tervezetének társasági jogi és kötelmi jogi részeihez fűzött módosítási javaslatok is.

„Amennyiben a jogi és adózási szabályok megváltoznak, azok elősegíthetik, hogy a hazai kockázati- és magántőkeszektor minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a gazdaság növekedéséhez a vállalkozások fejlesztése, ezzel új munkahelyek teremtése, és összességében Magyarország versenyképességének javítása révén” – tette hozzá Bethlen Miklós.

Budai Judit, a HVCA stratégiai és jogi bizottságának elnöke szerint azért is szükség van a javasolt változtatásokra, mert az iparágnak a saját lábára kell állnia, magának kell gondoskodnia a megfelelő szabályozási környezet kialakításáról. A szakember szerint a csomagban azért szerepelnek a kockázatitőke-alapok és -alapkezelők működésével kapcsolatos jogi szabályozás korszerűsítésére tett javaslatok is, mert a jelenlegi szabályozás nagyrészt a nyilvánosan működő befektetési alapokéval azonos kiindulópontra épül, miközben a kockázatitőke-alapok zártkörűen, tipikusan intézményi befektetők bevonásával működnek.

A HVCA szerint európai uniós adatok támasztják alá a kockázati- és magántőke-iparágnak a gazdasági teljesítményre gyakorolt pozitív hatását. A kutatások szerint a kockázati- és magántőke-befektetések hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, a kis- és középvállalkozások működésének korai szakaszában nyújtott befektetéseknek pedig különösen kiemelkedő a gazdaság reálnövekedésére gyakorolt hatása. A kockázatitőke aktivitásának növekedése nemcsak az ilyen forrásokat bevonó vállalkozások fejlesztésén keresztül, hanem a kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozó vállalkozások tevékenysége révén, a pénzügyi szolgáltatói szektorban is növelné a munkahelyek számát.

Befektetések Magyarországon

A kockázati- és magántőke- iparág szereplői az elmúlt két évtizedben a magyar gazdaságban is egyre jelentősebb szerepet töltenek be: 420 tranzakció keretében közel 4 milliárd dollár befektetéssel segítették a fejlődést. A magyar cégek közül évente átlagosan 19 vállalat vonzott befektetőt. Az eltelt időszakban több mint 180 esetben szálltak ki, e cégek könyv szerinti értéke majdnem 900 millió dollár volt. A válság miatt 2010-ben Magyarország GDP-arányos magántőke-befektetési mutatója jelentősen romlott.