Büntetik a forintot

Az euró jegyzése a reggeli 286 forint közeléből 290-ig szökött fel péntek délutánra. A hazai devizát az sem segítette, hogy az EU és az IMF is megerősítette, Magyarországra utaznak, és megkezdődhetnek a hiteltárgyalások.

Az Egyesült Államokból kedvezőtlen foglalkoztatási adat érkezett, és a spanyol kötvényhozamok a kritikus, 7 százalékos szint fölé kerültek újra, annak ellenére, hogy a közelmúltban áttörés következett be az EU-csúcson. Portugália és Írország 7 százalékos hozamszint felett a nemzetközi szervezetekhez fordult hitelért.

Az európai vezető indexek 1-2 százalékos mínuszban vannak, ami jelzi, hogy a befektetők elfordultak a kockázatosabbnak ítélt eszközöktől. Így a feltörekvő devizának számító forint is esésnek indult.

A forintot nem segíti az sem, hogy valószínűleg elhúzódó hiteltárgyalásra kerül sor az EU-val és az IMF-fel, hiszen a kormány és a nemzetközi szervezetek álláspontjai között lényeges különbségek vannak.

Kritikus pontok

A hiteltárgyalásokon számos súrlódási pont lehet a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között. Ilyen például, hogy a magyar kormány legújabb intézkedései közt szerepel: az MNB tranzakcióira is kiterjesztenék a pénzügyi tranzakciós illetéket, ami Simor András elnök szerint sérti a jegybank függetlenségét.

Az egyik központi kérdés az lesz, hogy Magyarország milyen típusú hitelt kaphat a nemzetközi szervezetektől. Míg a kormányzat a „laza” feltételekkel megköthető elővigyázatossági hitelkeretet szeretne (ez csak a „jó tanulóknak” jár), addig az IMF egy „keményebb”, negyedéves ellenőrzésekkel járó készenléti hitelkeretbe állapodna meg. Ez egy fő ellentét lehet a felek között.

A tárgyalásokon további ütközőpont lehet az egykulcsos személyi jövedelemadó, amit a Nemzeti Valutaalap kifogásolt több alkalommal, valamint a rezsiköltségek befagyasztása, illetve a BKV és a MÁV racionalizálásának kérdése is téma lehet.

Az IMF a makrogazdasági pályát is fokozottan figyelheti. Emlékezetes, a magyar kormány jövőre 1,6 százalékos GDP-bővülést vár (ami Matolcsy György szerint 2 százalékos gazdasági növekedés lehet), míg elemzők ennél lassabb bővülést vetítenek előre.
Noha a jövő évi költségvetést feszes keretekkel tervezte meg a kormány (ami alapján az Ecofin visszavonta a kohéziós források egy részének befagyasztását), a múlt héten felpuhult a tervezet a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi programnak köszönhetően.

A program fedezetére 100 milliárd forint jöhet be az államkincstár tranzakcióinak megadóztatásából, és ugyanennyi folyhat be a központi bank tranzakcióra kivetett adóból Matolcsy György szerint. További 100 milliárdot pedig a büdzsé tartalékainak „kölcsönbe vételéből” fedeznének. Elemzők szerint ezek fiktív bevételek, vagyis valódi egyenlegjavulást nem okozhatnak.