Bevásároltak a külföldiek

Ismét gyors ütemben áramlik a külföldi tőke a magyar állampapírokba. Július elején még a 4300 milliárd forintot sem érte el a külföldi befektetők forint- állampapírállománya, augusztus 21-én viszont az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint már 4726 milliárd forintnyi volt a kezükben, vagyis szűk két hónap alatt csaknem 400 milliárd forinttal növekedett az állomány.

A jelenség legfőbb oka a feltörekvő piacok erősödő népszerűsége – mondják a szakértők. A múlt héten is hatalmas mennyiségű tőke áramlott ezekbe az országokba, JP Morgan elemzése szerint a feltörekvő piaci kötvényalapok augusztus 15. és 22. között 426 millió dollárt költöttek el, az azt megelőző hetekben pedig 586 millió 720 millió dollárnyi friss tőke került ezekre a piacokra. Bár a beáramlás már gyakorlatilag 11 hete folyamatosnak tűnik, a szakemberek szerint a trend még folytatódhat. „Ez okozza a magyar állampapírok népszerűségét is” – mondja Orbán Gábor, az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője.

A másik ok nyilván az, hogy az állam is igyekszik minél több hitelpapírt eladni. „A hazai befektetői szektor azonban gyenge, ezért a külföldiekhez kerülnek a papírok” – magyarázza Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Jelenleg a külföldiek kezében lehet a hazai államkötvény-állomány legalább fele, de a szakértők szerint egyáltalán nincsenek még túlpozicionálva a magyar papírok a külföldi alapokban. Azt azonban egyik szakember sem ajánlja, hogy a kormány használja ki a felfokozott vételi kedvet, és bocsásson ki például devizakötvényeket. „Ez rontaná a hitelességünket az IMF-tárgyalásokon” – mondja Szalma Csaba. Az igaz, hogy a pillanatnyi helyzet alkalmas lehet arra, hogy viszonylag kedvező hozamok mellett adjunk el állampapírokat, de ebben az esetben meginoghat a befektetők bizalma abban, hogy a kormány valóban akarja-e az IMF-programot. „Ez pedig azért is veszélyes lenne, mert a gazdaságpolitikánkba vetett bizalom jelenlegi fő tartópillére ennek a megállapodásnak az ígérete” – teszi ehhez hozzá Orbán Gábor.

A múlt heti Figyelőben megjelent azerbajdzsáni kötvénykibocsátás erőltetése is emiatt nem lenne szerencsés most – mondják a szakértők. Az ÁKK sem tervez ilyesmit egyelőre. „Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontot, hogy nyilvános devizakötvény-kibocsátást az IMF-fel történő megállapodás előtt nem tervezünk” – mondta lapunknak Borbély László András, az intézmény vezérigazgató-helyettese. Az ÁKK több partnerrel is tárgyal egyébként devizakötvények forgalomba hozataláról, egyelőre azonban még egyik tárgyalás sem jutott olyan szakaszba, hogy arról a sajtót tájékoztatni lehessen.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyébként elméletileg nincs probléma azzal, hogy Azerbajdzsánban bocsásson ki a magyar állam hitelpapírokat, az az ötlet viszont, hogy mindezt azeri manatban tegye, nem tűnik életképesnek. Az azeri fizetőeszközben lévő kötvényeket ugyanis nem lenne könnyű „használható” devizára cserélni.

Ezt megelőzően a jövő héten még egy kamatdöntés is lesz: a Magyar Nemzeti Bank Mo­ne­táris Tanácsa kedden határoz majd az alapkamat szintjéről, és egyre többen gondolják úgy, hogy enyhítésről is dönthetnek a tanácstagok. Ha a kamatvágás már holnap elkezdődik, az a rövid hozamok további csökkenését eredményezheti, ha viszont a jelenlegi 7 százalékos szinten marad az alapkamat, a rövid hozamok megemelkedhetnek, és ezeket kisebb mértékben, de követhetik a hosszúak is – mondja az OTP Alap­kezelő befektetési igazgatója. A befektetők mindenesetre jelenleg körülbelül 100 bázispontos kamatvágást áraznak 9 hónapon belül.

Ezt megelőzően a jövő héten még egy kamatdöntés is lesz: a Magyar Nemzeti Bank Mo­ne­táris Tanácsa kedden határoz majd az alapkamat szintjéről, és egyre többen gondolják úgy, hogy enyhítésről is dönthetnek a tanácstagok. Ha a kamatvágás már holnap elkezdődik, az a rövid hozamok további csökkenését eredményezheti, ha viszont a jelenlegi 7 százalékos szinten marad az alapkamat, a rövid hozamok megemelkedhetnek, és ezeket kisebb mértékben, de követhetik a hosszúak is – mondja az OTP Alap­kezelő befektetési igazgatója. A befektetők mindenesetre jelenleg körülbelül 100 bázispontos kamatvágást áraznak 9 hónapon belül.-->