Tízmilliárdok külföldön
A magyarországi befektetési vállalkozásoknak közvetlenül, illetve ügyfeleiknek közvetetten jelentős partnerkockázati kitettségük van a harmadik fél letétkezelőkkel szemben – áll abban a tájékoztató anyagban, amelyet most tett közzé internetes honlapján a pénzügyi felügyelet (PSZÁF). A március végi állapotokat tükröző adatok szerint a szolgáltatók összesen 19 különböző országban (Magyarországot is beleértve) vezetnek számlát. Az intézmények a partnerkockázatok csökkentése érdekében több szolgáltatóval állnak kapcsolatban, több mint száz különféle szolgáltatónál vezetnek számlát.
Március végén a PSZÁF adatai szerint összességében 55,8 milliárd forint ügyfélpénzt és 1240 milliárd forint árfolyamértékű ügyféltulajdonban lévő értékpapírt kezeltek a harmadik fél letétkezelők, amelyből a befektetési vállalkozások 26,6 milliárdnyi ügyféltulajdonú pénzeszközt, valamint 55 milliárd forint árfolyamértékű értékpapírt tartottak külföldön. A pénzeszközök tekintetében a külfölddel szembeni kitettség jelentősnek tekinthető, az ügyféltulajdonú pénzeszközöknél ez az ügyfélkövetelések 48 százalékát jelenti.
A harmadik fél letétkezelők esetleges nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése jelentős kockázati tényezőt jelenthet az egyes hazai befektetési vállalkozások működésében – állapítja meg a tájékoztató. Ezért a befektetőknek minden esetben, szerződéskötés előtt fontos tájékozódniuk az adott szolgáltató országában érvényes befektetővédelmi szabályokról.
A magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásoknál a Befektetővédelmi Alap (BEVA) által nyújtott biztosítás elsődlegesen a BEVA tagjai által végzett letétkezelési szolgáltatást biztosítja, vagyis azt, hogy az ügyfélnek a BEVA-tagnál vezetett számláin meglegyenek az ügyfél tulajdonát képező pénzügyi eszközei és pénzeszközei, és az ügyfél ezekről bármikor rendelkezni tudjon.
Az Európai Unió egyes országaiban érvényes befektetővédelmi szabályokhoz képest érdemi különbséget jelent az, hogy a BEVA kártalanítási kötelezettsége kiterjed azokra az esetekre is, amikor a BEVA tagja által kezelt ügyféltulajdonú pénzügyi eszközt vagy pénzeszközt azért nem tudja kiadni ügyfelének, mert egy harmadik fél letétkezelő nem képes azt visszaszolgáltatni.
Több külföldi befektetési vállalkozás határon átnyúló tevékenységet is végez Magyarországon, a magyar befektetők ilyen esetben nem hazai befektetési vállalkozásokon keresztül veszik igénybe a befektetési szolgáltatásokat, hanem közvetlenül a külföldi szolgáltatóval állnak üzleti kapcsolatban. A felügyeletnek ekkor nincsen információja arról, hogy hány magyar befektető milyen értékben helyez el közvetlenül pénzeszközt vagy pénzügyi eszközt a külföldi szolgáltatóknál.
A magyar befektetők kitettsége emiatt tovább fokozódik. A külföldi befektetési vállalkozások és fióktelepeik a székhely szerinti befektetővédelmi rendszerük alá tartoznak. Fontos, hogy a külföldi befektetési vállalkozással történő közvetlen szerződéskötés esetén az adott országban érvényes befektetővédelmi szabályokról részletesen tájékozódjon a magyarországi befektető – hívja fel a figyelmet a PSZÁF.
Folyamatosan monitoroz a PSZÁF
Harmadik fél letétkezelő az az intézmény, amelynél a befektetési vállalkozás a saját és ügyfelei pénzeszközeit és pénzügyi eszközeit ténylegesen, fizikailag elhelyezi, ahol a számláit vezeti. Ha a harmadik fél letétkezelő fizetésképtelenné válik, a hazai befektetési vállalkozás nem jut hozzá a harmadik fél letétkezelőnél elhelyezett pénzügyi eszközeihez és pénzeszközeihez, ezáltal előfordulhat, hogy a hazai befektetési vállalkozás saját ügyfelei felé sem tudja kötelezettségét teljesíteni.Ezért a PSZÁF 2011 decemberében adatokat kért be, hogy a befektetési vállalkozások mely harmadik személyekkel állapodtak meg a saját és ügyfél pénzügyi eszközök és pénzeszközök kezelésére, mely szolgáltatóknál milyen árfolyamú pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket helyeztek el.
A PSZÁF a második negyedévtől a befektetési vállalkozások mellett az ilyen szolgáltatást végző hitelintézetekre és befektetési alapkezelőkre is kiterjesztette a rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget.
Ezért a PSZÁF 2011 decemberében adatokat kért be, hogy a befektetési vállalkozások mely harmadik személyekkel állapodtak meg a saját és ügyfél pénzügyi eszközök és pénzeszközök kezelésére, mely szolgáltatóknál milyen árfolyamú pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket helyeztek el.
A PSZÁF a második negyedévtől a befektetési vállalkozások mellett az ilyen szolgáltatást végző hitelintézetekre és befektetési alapkezelőkre is kiterjesztette a rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.