Újabb japán befektetések jöhetnek

FDI Közel egy tucatnyi japán vállalattal folytattak megbeszéléseket a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szakértői, amelyek azt fontolgatják, hogy a közeljövőben Magyarországon hajtanak végre gyártóbázisok létesítésére is vonatkozó befektetéseket – nyilatkozta lapunknak a Külügyminisztérium Tokióban tárgyaló globális ügyekért felelős helyettes államtitkára. Takács Szabolcs csütörtökön megkezdett útján az NGM és a HITA küldöttségével tárgyalt a szigetországban.

Takács Szabolcs kétoldalú megbeszéléseket folytatott a külügy-, a pénzügy- és gazdasági minisztérium, valamint az üzleti körök képviselőivel. Emellett megnyitotta az „Invest in Hungary” címmel megrendezett üzleti és befektetési fórumot, amelyen mintegy 250 japán üzletember vett részt. A rendezvény célja a magyar üzleti környezet bemutatása és a nagybefektetők beruházási szándékainak ösztönzése volt.

A helyettes államtitkár elmondta: az utóbbi hónapok során ismét felélénkült a japán befektetők érdeklődése Magyarország iránt, amelynek eredményeképpen összességében mintegy 450 millió euró értékű, több mint ezer munkahelyet eredményező új beruházást jelentettek be a szigetországi cégek. Ezek közé tartozik például a Bridgestone tatabányai abroncsgyártó egységének 2017 első felében lezáruló 237 millió eurós bővítése, amely 500 új munkahelyet teremt, és háromszorosára növeli a termelési kapacitást. Emellett a Japan Synthetic Rubber a gumigyártáshoz használatos butadién üzemét 105 millió euró értékben Tiszaújvárosban építi meg, amellyel 160 új munkahelyet hoz létre. Hozzátette: a tervek szerint Orbán Viktor kormányfő jövőre Japánba látogat.

A Magyarországon működő több mint 130 japán vállalat jelenleg közvetlenül mintegy 23.500 embert foglalkoztat. A gépjárműipari befektetések területén a német mögött a japán beruházások a legjelentősebbek hazánkban. A HITA úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a Magyarországon befektetett japán tőkeállomány összege 2,5-3 milliárd euróra becsülhető. Az MNB statisztikája egymilliárd eurónál is kevesebb japán FDI-t mutat, azonban a jegybank metodikája nem japán befektetésként veszi figyelembe a japán cégek európai központjain keresztül megvalósuló beruházásokat.