Az OTP mentette meg a tőzsdét

Bő hét százalékkal emelkedett a vezető hazai részvényindex értéke 2012-ben: a BUX múlt hét pénteken 18 173,2 ponton fejezte be a kereskedést. A forgalom viszont igen szerény volt a 2011-es értékhez viszonyítva is: a hozzávetőlegesen 2500 milliárd forintos érték 35 százalékos csökkenést jelent a megelőző évi 3846 milliárdhoz képest, vagyis a hazai részvényekért nem kapkodtak a forgalom nagyobb részét generáló külföldi befektetők.

A BUX viszonylag jó teljesítménye a vezető részvények emelkedésének köszönhető. A hazai blue-chipek közül a legjobb éves teljesítményt az OTP nyújtotta, a bankpapír árfolyama 28,9 százalékkal emelkedett 2012-ben. A Mol 2,3 százalékos, a Richter 5,8 százalékos erősödést ért el éves szinten, míg az Egis-részvények ára 0,6 százalékkal csökkent. Az év vesztese a legnagyobb papírok közül Magyar Telekom lett, amely 27,7 százalékkal zárt alacsonyabban 2012-ben az előző évi záróáránál.

A jelenleg 14 papírból álló, teljes A kategóriát vizsgálva viszont már nem ilyen jó az összkép. Az érintett papírok közül 10 mínuszban zárta a tavalyi évet, és a három, növekedést produkáló vezető papíron kívül csak a Rába árfolyama tudott emelkedni: utóbbié viszont derekas, 32,7 százalékos emelkedést produkált.

Az árfolyamveszteséget elkönyvelni kénytelen cégek között nagy volt a szórás, ám többségük kurzusa több mint egytizedével került lejjebb 2012-ben. A legnagyobb esést az év során igen nehéz időszakokat átélt energiaszolgáltató, az E-Star papírja produkálta, amelynek múlt hét pénteki, 195 forintos árfolyama 95,5 százalékkal volt alacsonyabb a 2011 véginél. Az A kategóriás papírok közül komoly, bő 53 százalékos árfolyamcsökkenést volt kénytelen elszenvedni a CIG Pannónia részvénye is, de nem alakult jól az év a bő 30 százalékos esést produkáló Állami Nyomda szempontjából sem. Közel 24 százalékos éves esést mutatott be a TVK papírja is, amely így éppen 1700 forinton várta a tegnapi nyitást.

A B kategóriás részvények közül a Synergoné nyújtott figyelemre méltó teljesítményt: a papír árfolyama 91 százalékot emelkedett az év során, 438 forintos pénteki záróár mellett.

Az MTI év végi tőzsdei összefoglalója szerint a magyar részvénypiac a világméretű pénzügyi és gazdasági válság kibontakozásának évében, 2008-ban 53 százalékot esett, majd a következő évben több mint 73 százalékot emelkedett a BUX, 2010-ben stagnált az index, 2011-ben pedig 20 százalékkal esett vissza. A gazdasági világválságot megelőző évben, 2007-ben 30 ezer pont felett is járt a BUX.

A 2012-es év biztatóan indult a BÉT-en, a BUX a 2011. év végi 16 974 pontos értékéről közel 3000 pontot emelkedett február 6-áig, ekkor érte el az év legmagasabb értékét, 19 900,88 ponton. Erről a szintről aztán szinte folyamatos csökkenés következett május végéig. A BUX május 30-án állt az év legalacsonyabb értékén, 15 978,64 ponton, azaz mintegy négyezer ponttal alacsonyabban az éves maximumánál. Az év második felében ismét egy felívelés következett a magyar részvénypiacon, október végén, november elején 19 ezer pont körül mozgott az index, majd november közepétől esésnek indultak az árfolyamok.

Áprilisi rali az IMF miatt

Két nap alatt több mint ezer pontot ugrott fel a BUX, miután április 24-én Orbán Viktor miniszterelnök találkozott José Manuel Barroso EU-bizottsági elnökkel, másnap pedig az Európai Bizottság bejelentette, hogy készen áll a tárgyalások megkezdésére Magyarországgal egy elővigyázatossági hitelkeretről. Ezzel egy csapásra komoly országkockázati tényező árazódott ki a részvényekből, ez magyarázta az árfolyamok hirtelen megugrását. Ekkor a piaci elemzők még abban reménykedtek, hogy néhány héten belül tárgyalóasztalhoz ülhetnek a felek, és talán a nyár végére létrejöhet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. Viszont végül az IMF/EU-megállapodás lehetősége egyre távolabbra került, a hivatalos tárgyalások az év végéig nem indultak meg. Piaci elemzők egyre kevesebb esélyt látnak a megállapodásra, egyesek szerint a 2014-es parlamenti választások előtt már nem jön létre a megállapodás.