Az ÁKK ezért tegnap úgy döntött, a 2015 végén lejáró inflációt követő kamatozású eurós államkötvény forgalmazását lezárja, utoljára holnap délig lehet jegyezni ebből az értékpapírból, csütörtöktől pedig új inflációt követő kamatozású eurós állampapír-sorozattal lép a piacra az államadósság-kezelő. Az új PEMÁK 2016 májusában jár le, a kamata az előzőhöz hasonlóan 2,5 százalékponttal haladja majd meg az eurózóna inflációjának ütemét, az első kamatperiódusban így 4,5 százalékos lesz majd. Az első PEMÁK-hoz hasonlóan a kamatperiódus hossza fél év lesz, az egyetlen különbség, hogy most már a forgalomba hozatali mennyiség nem 200 millió, hanem egyből félmilliárd forintról indul.
Az eurós lakossági állampapír sikere a szakembereket is meglepte. „Meglepő, hogy máris egymilliárd eurónál tart ennek az állampapírnak az értékesítése” – mondta lapunknak Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Amikor elindul egy ilyen állampapír kibocsátása, még érthető, hogy magas a kereslet, később azonban, ahogy feltöltődnek a portfóliók, ennek el kellene laposodnia – magyarázza a szakember. Orbán szerint nincs érdemi beáramlás azokba a hazai befektetési alapokba, amelyek eddig ebből a kötvényből vásároltak.
Az ÁKK közlése szerint egyébként a hatalmas mennyiségű eurós állampapírt főleg a hazai intézményi befektetők jegyezték le. Az eddig értékesített PEMÁK 88 százaléka náluk landolt, az egyes számú célcsoportnak kikiáltott lakossági befektetők részesedése a vásárlásokból mindössze 10 százalékot tett ki. Ez a néhány hét alatt eladott, hozzávetőlegesen 100 milliárd forintos mennyiség azonban hatalmasnak számít, hiszen a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly novemberben még csak 71 milliárd forint volt a háztartások deviza állampapír-állománya. A kisbefektetők és a hazai intézmények mellett egyébként még a külföldiek is vásároltak PEMÁK-ot, az értékesített állampapírok 2 százaléka hozzájuk került.
Hiába fogy jól a PEMÁK, az állam-adósságkezelő leszögezte, az inflációt követő kamatozású államkötvény sikere nem helyettesíti a nemzetközi tőkepiacon történő megjelenést. Az elmúlt év decemberében közzétett 2013. évi finanszírozási terv 4–4,5 milliárd euró összegű nemzetközi tőkepiaci kibocsátással számol, amelynek megvalósítása az éves kibocsátási terv szerves részét képezi. A tőkepiaci kibocsátások időzítését és devizanemét a piaci helyzet alapján határozza meg – közölte az ÁKK.
A szakemberek egyébként nem igazán értik a késlekedést. „Csodálkozom, miért nem jött még ki egy dollár-kötvénnyel az ÁKK” – nyilatkozta lapunknak Orbán Gábor. A szakember véleménye szerint a hároméves lejáratú PEMÁK-nál lényegesen hosszabb futamidejű, például tízéves devizakötvényekkel is könnyen a piacra lehetne most lépni, ráadásul ezek kamata még kedvezőbb is lehetne.
Jelenleg a tízéves dollárkötvényeink átlagosan 4,6 százalékos kamattal forognak a másodpiacon, a PEMÁK-hoz hasonló futamidejű, 2015-ben lejáró dolláros papírjainknak pedig mindössze 3,2 százalékos kamattal vásárolhatók meg.
Az elsősorban intézményi befektetők számára kínált állampapírok is kapósak voltak, a három hónapos diszkont kincstárjegyet csaknem háromszorosan jegyezték túl.
Az elsősorban intézményi befektetők számára kínált állampapírok is kapósak voltak, a három hónapos diszkont kincstárjegyet csaknem háromszorosan jegyezték túl.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.