Lejárnak a bezárt ingatlanalapok

Holnap kezdődik az az egy hónapos időszak, amelyben a Raiffeisen Ingatlanalap befektetői nyilatkozhatnak arról, ki kívánnak-e szállni tőke- és hozamvédelem mellett a hamarosan nyílt végűvé átalakuló alapból. A Raiffeisen ingatlanalapja négy évvel ezelőtt alakult át zárt végű alappá annak érdekében, hogy elkerülje a gyors tőkekivonást és az ingatlanportfólió áron aluli kényszerlikvidálását. A maradó befektetőknek akkor az alapkezelő évente minimum 6 százalékos garantált hozamot ígért, és az ehhez szükséges, nem egészen 1,9 forintos árfolyamot már tavaly nyáron elérte az alap. Akkor egy befektetési jegyre 0,6428 forintos hozamot fizetett az alap, ezt beszámítva kell majd meglennie most a hozamgaranciának. Az alap árfolyamának eddigi alakulását nézve a befektetők a garantálton felül hatalmas többlethozamban azért nem nagyon reménykedhetnek, és az elmúlt évek alacsony kockázatú befektetéseit – például a bankbetéteket vagy az állampapírokat – elnézve úgy tűnik, végül nem járnak jól azzal, hogy az ingatlanalapban maradtak. A mostani árfolyam mellett viszont legalább nem járnak egyértelműen rosszul akkor sem, ha mégis maradnak az alapban.

Más volt a helyzetük az UniCredit csoporthoz tartozó Európa Alapkezelő ingatlanalapjának befektetőinek. Az Európa ingatlanalapja már fél évvel ezelőtt nyílt végűvé alakult, ennek az alapnak az árfolyama viszont az átalakulás napjáig sem érte el a garantált, 1,2742 árfolyamot, sőt azóta is elmarad ettől a szinttől, így a befektetőknek az átalakulás idején egyértelműen megérte visszaadni hozamgarancia mellett a befektetési jegyeiket.

A raiffeisenes és európás befektetők, ha sokat nem is nyertek az elmúlt négy évben a megtakarításukon, legalább a pénzüknél maradtak. Van azonban olyan zárt végű ingatlanalap is, amely szintén most márciusban jár le, ám a befektetői a jelen állás szerint az összes befektetett pénzüket elbukták. A MAG Ingatlanbefektetési Alap tavalyi második féléves jelentését a múlt hét végén tették közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A dokumentumból kiderül, az alaptól az adóhatóság mintegy 180 millió forintot követel adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék címén. A határozat ellen ugyan az alap fellebbezett, és a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül is helyezte, és új eljárásra kötelezte az adóhatóságot. Az adóhatóság sem hagyta azonban annyiban az ügyet, a Kúriához fordult, és kérte a bírósági ítélet felülvizsgálatát.

Nem csak az adóhatóság követel pénzt az alaptól, de az ingatlanokat hitelező FHB Kereskedelmi Bank is, amely 2011. december 22-én felmondta az alap devizahiteleit, tavaly novemberben pedig egy végrehajtó cégen keresztül beszedési megbízást adott be az alap folyószámlájára, ezzel le is nullázva azt. Ilyen előzmények után az alap értékbecslője, a Colliers Magyarország Kft. úgy döntött, piaci érték helyett az ingatlanokat már csak likvidációs értéken veszi figyelembe a portfólióban, aminek az lett az eredménye, hogy a MAG Ingatlanbefektetési Alapban vagyona jelenleg mínusz 138 millió forint.

Ez nem jelenti azt persze, hogy a befektetőknek fizetniük kell majd még az alapba, ha ki akarnak szállni, de a jelenlegi állás szerint a befektetett összes pénzüket elbukták, ez a befektetési jegyek névértéke alapján mintegy 2 milliárd forint lehet. Valamennyi pénzhez csak akkor juthatnak hozzá, ha elárverezik az ingatlanokat, és a befolyó pénz több lesz, mint amennyit a hitelezők követelnek az alaptól, ez az FHB esetében 1,36 milliárd forint – közölte lapunkkal Kornis Gábor, a MAG ingatlanalapját a Macrogammától válságkezelésre átvett Carion Alapkezelő vezérigazgatója. Az árverésekre legkorábban az idén tavasszal kerülhet sor.

A Raiffeisen alapjából viszont az elmúlt négy évben nem nagyon lehetett kiszállni, ráadásul a vagyon nagyobbik része nem a kisbefektetőké, hanem a bank pénze. A nyílt végű ingatlanalapok közül a második legnagyobb az OTP-é, amelyben csak 30 milliárd forint van. Az Erste valószínűleg azért tudta megtartani erős pozícióját ezen a piacon, mert az alap árfolyama stabil maradt akkor is, amikor a versenytársak alapjait leértékelték, így befektetői nem veszítettek a megtakarításaikból.

A Raiffeisen alapjából viszont az elmúlt négy évben nem nagyon lehetett kiszállni, ráadásul a vagyon nagyobbik része nem a kisbefektetőké, hanem a bank pénze. A nyílt végű ingatlanalapok közül a második legnagyobb az OTP-é, amelyben csak 30 milliárd forint van. Az Erste valószínűleg azért tudta megtartani erős pozícióját ezen a piacon, mert az alap árfolyama stabil maradt akkor is, amikor a versenytársak alapjait leértékelték, így befektetői nem veszítettek a megtakarításaikból. -->