Az alapkezelő elnök-vezérigazgatója, Csuhaj V. Imre hangsúlyozta, hogy eltérő befektetési politikájuk miatt nem tekintik magukat a Jeremie alapok versenytársainak. Az SZTA már működő, stabil növekedést tervező vállalkozásokba fektet 30-120 millió forintos összegben. A profitcélok mellett az SZTA-nál kiemelt fontosságúak a területfejlesztési és foglalkoztatási szempontok is. Míg a Jeremie-k jellemzően IT, biotechnológiai és pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégeket keresnek, az SZTA a hagyományos iparágakban, például fém- és műanyag-feldolgozásban, csomagolóiparban tevékenykedő cégekre fókuszál. Míg a Jeremie-k általában többségi tulajdonrészesedést kérnek, az SZTA csak kisebbségi üzletrészt szerezhet. Az SZTA 10-12 százalékos hozamelvárása jóval alcsonyabb a kockázati tőkepiacon elvárt 30-40 százaléknál. Ezt részben az teszi lehetővé, hogy az exitre vonatkozó szabályok különböznek. Az SZTA az átlagos négy-öt éves futamidő lejárta után nem a piacon értékesít, hanem az eredeti tulajdonos számára lehetővé teszi az alap kivásárlását. Török kiemelte, hogy az alapkezelő ezzel tud piacot építeni egy olyan szegmensben, ahol eddig csak hitel és támogatás volt.
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 100 százalékos állami tulajdonú társaság, feladata az SZTA összesen 14 milliárd forintos forrásának a kkv-szektorhoz eljuttatása tőkebefektetés formájában 2015 végéig. A befektetés feltétele, hogy a vállalkozás már két aktív üzleti évet fel tudjon mutatni és legalább 25 főt foglalkoztasson, vagy a befektetést követő két évben elérje ezt a létszámot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.