Hitelezne az OTP, ha lenne kereslet

A tavalyi évet 122,6 milliárd forintos konszolidált adózott nyereséggel zárta az OTP Bank – közölte a hitelintézet eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Bencsik László, a hitelintézet pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Ez az eredmény 46 százalékkal magasabb a 2011-esnél, ha viszont a korrigált – vagyis a bankadó és a végtörlesztés hatásait nem tartalmazó – adatokat nézzük, akkor 150 milliárd forint lett a hitelintézet nettó profitja, ami az egy évvel korábbi szintén korrigált adatnál 7 százalékkal alacsonyabb.

A visszaesés fő oka a magyarországi operációkat összefogó, úgynevezett OTP Core eredményének csökkenése. Korrigálva 95 milliárd forintnyi nyereség keletkezett Magyarországon, ami 17 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Korrekció nélkül viszont nőtt a magyarországi profit, 66 milliárd forint lett a két évvel ezelőtti 55 milliárd után. A magyarországi operációk korrigált eredménye már három éve folyamatosan zsugorodik, ennek legfőbb oka a bevételek csökkenése, amit a végtörlesztés tovább fokozott.

A végtörlesztés során a hitelállomány egyik jól teljesítő része tűnt el a bankból, ami hosszú éveken át éreztetheti a hatását az elmaradó kamatbevételek révén. Hasonló dolgokról számolt be egyébként hétfőn Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója is. A sajtótájékoztatón szóba kerültek a devizahitelesek megmentésére irányuló kormányzati tervek is. Konkrét intézkedések még nincsenek, így ezekről Bencsik nem tudott beszélni, azt azonban elmondta, hogy a problémát kezelni kell, és az erre szolgáló törekvések üdvözlendők. Olyan megoldás viszont nem lenne szerencsés, amely megint elképesztő veszteséget hozna a bankszektor számára. A szektor a PSZÁF adatai szerint tavaly 160 milliárd forintos veszteséget ért el, Bencsik számítása szerint ha mindebből a leánycégektől származó osztalékokat levonnánk, 200 milliárd forint fölötti deficitet kapnánk. Ha a bankszektor továbbra is ilyen veszteséges marad, az visszavetheti a növekedést.

Az OTP-nél egyébként mintegy 600 milliárd forintot tesz ki a svájci frank alapú jelzáloghitelek állománya, ennek a 30 százaléka késedelmes 90 napon túl, ez 28-29 ezer ügyfelet jelent. A forinthiteleknél – amelyek jelentős része támogatott kölcsön – a nem teljesítő állomány 5 százalék alatt van. A bankcsoport teljes hitelállományában egyébként a nem teljesítő állomány 19,1 százalék volt a tavalyi év végén.

Miközben a magyarországi operációk eredményessége csökken, a külföldi leányok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a csoport szintű nyereségből. A legjobban tavaly is az oroszországi operáció teljesített, amelynek adózott eredménye 15 százalékkal 47 milliárd forintra nőtt. A bolgár leány, a DSK is sokat javított, nettó profitja csaknem tavalyelőtti csaknem duplájára, 24,2 milliárd forintra hízott. A többi külföldi leánycég egyelőre csak kisebb mértékben járul hozzá a nyereséghez, vagy pedig veszteséges. Több külföldi országban cél a személyi hitelek kihelyezésének fokozása a jelzáloghitelek csökkentésével párhuzamosan. Emellett azokban az országokban, ahol a hitel/betét arány nagyon magas (például Romániában és Oroszországban), a betétgyűjtésre is hangsúlyt helyeznek.

Magyarországon is vannak pozitív hírek, bizonyos szegmensekben sikerült fokozni a hitelezést. Miközben tavaly a vállalati hitelezés szektor szinten 9 százalékkal csökkent, az OTP-t nem számítva pedig 10 százalékkal esett vissza, az OTP-nél a magyarországi vállalatok hitelei 5 százalékkal bővültek. Ezen belül a kis- és középvállalati hitelek 6, az agrárvállalkozások hitelei pedig 13 százalékkal nőttek. A lakossági hitelezést egyelőre nem sikerül bővíteni, ennek főleg a kereslet hiánya az oka. Tavaly az utolsó negyedévben az OTP helyezte már ki a személyi kölcsönök 52 és a jelzáloghitelek 34 százalékát, Bencsik szerint viszont szívesen hiteleznének tízszer ennyit is, ha volna rá igény. A csökkenő reálbérek miatt viszont a lakosság nem szívesen hoz meg hosszú távú beruházási döntéseket.

A bank tőkehelyzete semmiképpen nem szab gátat ennek, a tőkemegfelelési mutató tavaly is javult, az év végén 19,7 százalékon állt, az úgynevezett Core Tier1 ráta pedig, amelynek a legújabb, megemelt elvárás szerint minimum 9 százalékosnak kellene lennie, az OTP esetében 14,7 százalékos. Likviditási problémákkal sem küzd a hitelintézet, a tavalyi év végén a likviditási tartaléka megközelítette a 6 milliárd eurót, miközben rövid lejáratai alig vannak, az idén mindössze 300 millió eurót kell visszafizetnie.

Osztalékra is lehet pénz az idén is. Bencsik szerint részvényenként nagyjából 121 forintnyi osztalék juthat a befektetőknek, de erről a menedzsment később dönt majd. A közgyűlés, amelyen elfogadhatják majd a javaslatot április végén lesz majd.