A Mol számait a finomítói üzletág és az árfolyamhatás húzta le

A Mol nettó eredménye 36 százalékkal 60,3 milliárd forintra csökkent az első negyedévben 2017 azonos időszakához képest, derült ki a társaság gyorsjelentéséből.

Az elemzői konszenzust 9,6 százalékkal múlta alul a társaság.

Az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított üzleti eredmény 32 százalékkal 72,5 milliárd forintra romlott, az átlagos elemzői várakozás ezen a soron is magasabb, 79,7 milliárd forint volt. Az újrabeszerzési árakkal becsült kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, azaz EBITDA viszont két százalékkal felülmúlta a konszenzust. A 158,1 milliárd forintos adat éves alapon 11 százalékos csökkenésnek felel meg.

Az üzletágak közül a finomítás, azaz a downstream teljesített gyengébben, itt a tisztított EBITDA éves alapon 41 százalékkal 55,2 milliárd forintra esett. A konszenzus is csökkenést prognosztizált, de az első negyedéves adat még annál is alacsonyabb lett 9 százalékkal. A csökkenést az okozta, hogy mind a petrolkémiai, mind pedig a finomítói árrések visszaestek, amihez az olajárak további emelkedése, valamint a karbantartási munkálatok is hozzájárultak. Az összes többi üzletágban felülmúlta a piaci várakozásokat a Mol. A kutatás-termelés 72,5 milliárdos EBITDA-ja 6,5, a fogyasztói szolgáltatások 20,5 milliárdja 17, a gáz-szállítás 21,6 milliárdja pedig 4 százalékkal jobb a vártnál. A 2017-es adatokhoz képest az előbbi sorokon 14, 29, illetve 5 százalékos a javulás. A központ és egyéb soron a kiadások növekedését várták az elemzők pedig ott éves alapon 26 százalékkal csökkentették azokat.

Kutatás-termelés soron az emelkedő olajáraknak, a magasabb termelésnek és az alacsonyabb költségeknek tudható be a javulás. Az átlagos napi termelés elérte a 110 ezer hordó olajegyenértéket, köszönhetően annak, hogy tavaly év végén elkezdődött a kőolajtermelést az Északi-tengeren található Catcher területen, és a többi északi tengeri mezőn is normalizálódott a termelés. A fogyasztói szolgáltatások szegmens látványos emelkedése mögött az erősödő üzemanyag eladás, és a töltőállomásokon forgalmazott egyéb termékek keresletének emelkedése áll. Az üzemanyag fogyasztás 3 százalékkal növekedett a kelet-közép-európai régióban tavalyhoz képest, kedvező külső környezetet teremtve ezzel az üzletág számára. A gáz-szállítási üzletág a magasabb szállítási volumeneknek és az alacsonyabb költségeknek köszönhetően mutatott fel jobb számokat.

Dollárban számolva a vállalatcsoport újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja 625 millió dollár tett ki, ami 2 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Forintban azért mutat mínuszt az első negyedéves gyorsjelentés ezen a soron, mert a dollár-forint árfolyam 2017 első negyedévében 290 forint körül járt, míg idén az elmúlt negyedévben a 250-260 forintos sávban mozgott a kurzus. Tehát a forintban számolt romló adatok egyrészt a magyar fizetőeszköz dollárral szembeni erősödése miatti árfolyamhatással magyarázható.

A Mol közleménye kiemeli, hogy a cég jó úton halad afelé, hogy év végére elérje a 2,2 milliárd dolláros éves EBITDA célkitűzését. A kutatás-termelés speciális tételek nélküli EBITDA-ja 31 százalékkal 287 millió dollárra emelkedett éves alapon. Downstream-soron a tavalyi rekord magas összegről 33 százalékkal 218 millió dollárra esett az EBITDA. A fogyasztói szolgáltatások 81 milliárd dollárja 48 százalékos javulást jelent. A gáz-szállításnál 21 százalékkal 85 milliárd dollárra nőtt ez első negyedéves EBITDA tavalyhoz képest. A vállalatcsoport nettó profitja 238 millió dollár ért el a tavalyi 323 millió dollár után.

„Az első negyedévben magas bázisról sikerült tovább növelnünk a vállalatcsoport EBITDA-ját, ami igazolja rugalmas, integrált üzleti modellünk sikerességét, továbbá jó alapot teremt ahhoz, hogy idén is sikeres évet zárhassunk és folytassuk a vállalat stratégiai átalakítását. Az olajárak emelkedése valamint a regionális kereslet bővülése, és így a kutatás-termelési és fogyasztói szolgáltatások üzletágak kiemelkedő eredménynövekedése több mint ellensúlyozták a finomítói és petrolkémiai árrések csökkenése okozta alacsonyabb downstream eredményt” – értékelt Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.