Kell a cégér

„Kiütötte a nyeregből” az agrártárcát a parlament mezőgazdasági bizottsága a forgalomba hozatali borjárulék elosztásáról folyó vitában. A testületben politikai konszenzus alakult ki arról, hogy a bortörvény most napirenden lévő módosításakor a pénzfelhasználás eddigi szabályozása maradjon érvényben. Ezzel a bizottság valójában a borászati lobbinak tett gesztust, amely továbbra is azt akarja, hogy az ágazati befizetésekből befolyó összeg 60-40 százalékban gyarapítsa a civil szféra számára elérhető marketingkeretet és az állami minőség-ellenőrzési kasszát.

Az agrártárca a marketingpénzeknél tulajdonképpen nem akart csökkentést, csupán egy 3,20 forintos literenkénti fix összeg meghatározásával arra törekedett, hogy a minőségvédelemre – a mai költségvetési szigorítások közepette – ne jusson kevesebb. E változtatás mégis sértette a marketinges érdekeket, mert a termelés nagyobb részét adó olcsóbb termékeknél (az asztali és a tájboroknál) ellenőrzési célokra arányaiban többet kellett volna fizetni. A mostani 8 forintos járulékot ugyanis a borászszakma javaslatára differenciált (az olcsóbb kategóriában literenként 5 forintos) hozzájárulás váltja fel, amelyen belül a 3,20-os követelmény 40 százaléknál jóval nagyobb részt tett volna ki.

Az elmúlt hetek eseményeiből is jól látszik, hogy a borászszakma presztízskérdésként kezeli saját befizetései felhasználását. A pincészetek valójában már korábban „nyerő pozícióba” kerültek, amikor a költségvetés által lenyelt jövedéki adót a forgalomba hozatali járulék váltotta fel. Most tehát az volt az igazi tét, meg tudják-e védeni kivívott pozícióikat, vagyis hozzájárulásaikat az eddigi mértékben kaphatják-e vissza. A hosszú ideje elhanyagolt közösségi bormarketing felfuttatásától ugyanis minden ágazati szereplő a piaci értékesítési lehetőségek bővülését várja.