Újabb csapás az autópiacnak

Magyarországon tavaly 43 ezer új személyautó kapott rendszámot, szemben a 2000-es évek első felében mért évi 200 ezres szinttel. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete már 2006 elején is azt hangoztatta, hogy a korábbi mennyiség irreálisan magas volt. A piac túlfűtöttségét a finanszírozási rendszer okozta. Ez azt jelenti, hogy egyes márkáknál divatba jött a nullaszázalékos önerővel 120 hónapra kínált autóvásárlási hitel, és ez fenekestül felforgatta a piacot.
Eladni, eladni, bármi áron! – sugallták a finanszírozási és árkedvezményversenybe beszállt, az autógyárak tulajdonában lévő márkaképviseletek, de nyilván nem a maguk szakállára.

A gyárak a magas magyar adószint miatt a „ha már kicsi a haszon, legalább nagy legyen a forgalom” elve alapján igyekeztek növelni az eladásokat. Az Európai Unió különböző tagországaiban ugyanis a kiskereskedelmi ár nagyjából azonos, különben a fogyasztók a szomszédban vennék az olcsóbb kocsit, és a hazai kereskedők tönkremennének. Azonban ahhoz, hogy a kiskereskedelmi árak hasonlók legyenek, a magas adószintű országokba jóval olcsóbban szállítanak a gyárak, amelyek Magyarországon komoly beruházásokra ösztönözték (kényszerítették) kereskedőiket. Még 2007-ben is, amikor már láthatóan gyengült a vásárlóerő, és szűkült a piac, a gyárak továbbra is elvárták, hogy a vállalkozók újabb értékesítési pontokat nyissanak, azt gondolva, akkor több autót vásárol majd a lakosság.

Aztán a magyar válságra rárobbant a világválság, a százmilliós hitelek alatt nyögő autókereskedők egy része pedig tönkrement. A PwC piacelemzése ugyanakkor azt is megállapítja: a márkaszervizekből történő elbocsátásokkal párhuzamosan növekedett az illegális „sufniműhelyek” száma. Vagyis erősödött a feketegazdaság. A baj nem jár egyedül.