A gáztőzsde csak az MVM-birodalom növeléséhez kell a kormánynak?

A legnagyobb kritika nem a célt illeti, hanem annak eszközét: a 12 oldalas törvényjavaslatot Balsai István, az alkotmányügyi bizottság elnöke nyújtotta be, mégpedig a képviselői javadalmazásokról szóló törvénytervezetbe csúsztatva. Bár a mostani kurzustól nem idegen az ilyen rapid törvényalkotás vagy a javaslatok – azok tartalmát tekintve – irreleváns csomagokba bújtatása, a mostani esetben igen nehéz lett volna kapcsolódási pontot találni a képviselők fizetése és az új gáztőzsde között.

Való igaz, nem is próbáltak találni, így meg is szavazták, annak ellenére, hogy elvileg pár óra állt rendelkezésre, hogy átnézzék a javaslatot a képviselők, melyet a nagy részük meg sem kapott. Természetesen nem várható, hogy minden kormánypárti képviselő naprakész legyen a hidraulikai egyensúlyozó gáz (HEG) szövevényes útvesztőjében, mégis érdemes lett volna hosszabb egyeztetésre bocsátani a tervezetet, mivel abban a villamosenergia- és gázenergia-törvényt (Vet., Get.) érintő annyi módosítás van, melyek tételes vizsgálata még egy szakember számára is napokat vesz igénybe.

Az új gáztőzsdét lényegében az eddigi áramtőzsde (HUPX) mintájára alkotják meg, egyes elemeit pedig a 2010 júliusában létrehozott Napi Földgáz- és Kapacitáskereskedelmi Piac (NFKP) eddigi működéséből veszi át. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. (FGSZ) által létrehozott kereskedelmi aréna lényegében ellátta a most „feltalált” gáztőzsde funkcióit, ám kevésbé szabályozott és kiterjesztett módon. A napi és a napon belüli fölgáz-kereskedelem egy virtuális hálózati pontra vonatkoztatva történt, egyben felügyelte a napi kapacitáskereskedelmet, illetve a HEG és annak tartalék piacát képező opciókat. Emellett kereskedelmi funkciót is ellátott napi eladási és vételi (anonim) ajánlatok beadása és ügyletkötés formájában, egyben a kereskedelem felügyeletét is gyakorolta. Egy májusi FGSZ-beszámoló, mely az NFKP első kilenc hónapi működési tapasztalatait szűri le, az egyértelmű előnyei mellett éppen az eljárásrend hiányát és a felelősségi és döntési jogkörök definiálatlanságát említi, melyekre akár gyógyírt is jelenthet majd az új rendszer.

Ám az ügy pikantériája újfent a Magyar Villamos Művek (MVM) helyzetbe hozása, ugyanis a gáztőzsdetervezet elveszi az FGSZ-től az NFKP-t (kvázi megszünteti), piachoz juttatva ezzel az állami árammamutot, mely egyre többet kacsingat a földgázpiac felé is. Az FGSZ pedig rövid időn belül már a második csatát veszíti el az MVM-mel szemben, ugyanis nemrég a szlovák–magyar gázinterkonnektor megépítését is az utóbbi nyerte el, nem is titkolt kormányzati hátszéllel. Az FGSZ-t tulajdonló Mol pedig hallgatott akkor is, és hallgat most is, amikor gyakorlatilag elveszítették a hazai napi gázkereskedelmi piacot, mely nem is meglepő azok után, hogy az állam „megszabadította” a Molt a rá zsákként nehezedő orosz Szurgutnyeftyegaztól. Természetesen a majdani gáztőzsdében kap részesedést az FGSZ, de csupán 10 százaléknyit (ahogyan az MVM-es Ovit Zrt. is, mivel jelenleg e kettő rendelkezik földgázszállítói jogosultsággal), mellyel jóváírhatja (sarkítva) a piacvesztésből származó deficit kerek egy tizedét.

Mindezeket figyelembe véve joggal merül fel a kérdés, hogy egy konstruktív, a gáztőzsdét az áramtőzsde sikereinek tapasztalatán felfuttató változtatás ez a törvénymódosítás, vagy csak egy újabb, az MVM-birodalmat helyzetbe hozó intézkedéscsomagot láthatunk. Erre a válasz a jövőben, a gáztőzsde megvalósításának folyamatában rejlik.