Lendületet ad-e a gazdaságnak az MNB programja?

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője
„A programot első lépésnek kell tekinteni, ezt mutatja az óvatosság is, amellyel a jegybank a kamatmarzsot és a keretösszeget meghatározta. A kedvezményes hitelek a legjobb esetben 0,4 százalékkal növelhetik a GDP-t; más tényezők mellett sok függ az előállított termékek importhányadától is. A jelenlegi javaslat csupán egyfajta keret, amelynek végleges változata a bankokkal folytatott tárgyalásokon, a következő hetekben alakul majd ki, és egyáltalán nem biztos, hogy a hitel minden kereskedelmi bankban elérhető lesz. Nem kizárt, hogy az MNB a következő körben változtat a feltételeken, és – például – magasabb kamatmarzzsal próbálja majd a pénzintézetek számára vonzóbbá tenni a konstrukciót.”

Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető elemzője
„A program makrogazdasági következményei semlegesek vagy kissé pozitívak. A jegybank egyelőre tartózkodik a leginkább ellentmondásos unortodox eszközöktől, ehelyett inkább a hitelpiac egy speciális csatornáját (a kkv-hitelezést) kívánja erősíteni. A legrosszabb esetben a kezdeményezés sikertelen lesz, vagy a banki eszközállomány minőségének romlásához vezet. A legjobb esetben sikerülhet megnyitni azt a csatornát, amely hosszú ideje nem működik. A legnagyobb kihívás természetesen az, hogy a hitelek jó helyre kerüljenek, és a banki eszközállomány minősége se romoljon. A kezdeményezés sikerétől függően elképzelhető, hogy a programot a jegybank időben kiterjeszti, vagy megemeli a hitelösszeget.”

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője
„Egyelőre számos technikai, jogi és kockázatkezelési kérdés tisztázatlan az MNB új hitelprogramjával kapcsolatban, így a hatása nehezen mérhető fel, de jelenlegi mérete alapján ártani sem fog, ami már önmagában egy eredmény lehet. Kérdés, hogy ha a program nem jár a kívánt hatással, mert a hitelezést nem a likviditáshiány fogja vissza, vagy mert a program által kínált kamatmarzs túl kicsi ahhoz, hogy a hitelezési kockázatért kompenzáljon, milyen újabb lazításban töri majd a fejét a jegybank. Viszont a program mindhárom eleme akkor áll meg jól a lábán, ha az irányadó kamatokat az MNB tovább vágja, így a piac által beárazott 4 százalék alatti év végi rövid kamat nem teljesen égből kapott.”

Peter Attard Montalto, a Nomura igazgatója
„Bár a jegybanki hitelprogram devizahitel-átváltást támogató része javíthatja a kkv-k mérlegét, kamatfizetési terheiket pedig jelentősen csökkentheti, nem hisszük, hogy ez – a beruházások bővülése vagy az alkalmazottak számának növelése révén – a növekedés gyorsulását eredményezné. Hosszú távon ez is bekövetkezhet, ahogy a kkv-mérlegek is javulhatnak, amennyiben a klíma és a helyzet megfelel majd a kilábalásnak, ezt a pontot azonban még nem értük el. Ezért sem a rövid távú, sem a potenciális növekedési prognózisunkon nem változtattunk. Az MNB előrejelzését, amely szerint a program akár 0,7 százalékkal növelheti a GDP-t, túlzottan optimistának tartjuk.”

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője
„A vállalatok a beruházásokat leginkább visszavető tényezőként a gazdaságpolitika, az adórendszer kiszámíthatóságának és a jogbiztonságnak a hiányát említik. Kérdés, hogy a két százalékos kamatszint kárpótol-e ezekért. Jelentős növekedési hatásra akkor lenne esély, ha az alacsony kamatok tartósan fenn tudnának maradni. A program nyújtotta olcsó hitelkörnyezet pedig csak akkor tud tartós maradni, ha közben a gazdasági környezet is támogató marad. Ehhez az kell, hogy a költségvetés tovább mérsékelje a hazai megtakarítások iránti igényét, hogy az infláció tartósan alacsony maradjon, és hogy a jegybanki kamatpolitika ne veszélyeztesse a pénzügyi stabilitást az árfolyam változékonyságára kifejtett hatásán keresztül.”