Mennyire innovatívak a magyar vállalatok?

Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatója
„Az innováció nemcsak a technikai, technológiai fejlesztést jelenti, hanem azt is, hogyan tudjuk a változásokat menedzselni. Mivel a mi cégünk ez utóbbihoz is kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik, látom, hogy a hazai vállalatok jó része mintha lebénult volna a sok változástól. Tehát innen nézve lesújtó a kép. Pedig a sikerhez, a túléléshez most az a legfontosabb, hogy a gyors változásokra gyors legyen a reagálás is. Hogy kicsit enyhítsem a túl komor képet: akadnak innovatív cégek is bőven, de sokan inkább külföldön valósítják meg ötleteiket. Tehát ha egy cég itthon akar boldogulni, először a változásmenedzsmentben kell erősítenie, s e mögé kell tennie a megfelelő informatikai hátteret is.”

Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója
„A 2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésünk rámutatott, hogy a beruházások középpontjában az innováció helyett még mindig inkább a működési hatékonyság javítása áll. A hazai vezérigazgatók csupán harmada gondolkodik kutatás-fejlesztésben és innovációban, ami közel azonos a globális tervekkel (32 százalék). A nemzetközi szinten megkérdezett vezérigazgatók szemében ismét »az ügyfél a király«, 97 százalékos elsöprő többséggel. Az ügyfélcentrikus működésben és az ügyfélkör bővítésében a hazai vezetőknek még van fejlődési lehetőségük. Az ügyfelekre való fókuszálás, a lojalitás erősítése még tartogat növekedési potenciált a hazai vállalatoknak, az innováció ebből a szempontból kulcsfontosságú.”

László Csaba, a KPMG Tanácsadó Kft. senior partnere
„2006 óta van folyamatos költségvetési megszorítás, 2008 óta válság, a GDP vagy csökkent, vagy stagnált. Sem a külső, sem a belső keresleti viszonyok nem kedvezőek. A cégek többsége mégis talpon maradt, sőt, jó részük növekedett. Ehhez bizony nagyfokú innovációs készség kellett. A multik itteni cégeinél alapvetően a központok határozzák meg, hogy mennyit költenek innovációra. A magyar cégeknél az innováció nagyban függ a tőkeerőtől, iparágtól. A gyógyszergyártásban ez a túlélés feltétele. A kevésbé tőkeerős cégeknél válságban a K+F költések könnyen a takarékosság áldozatául eshetnek. Gond az is, hogy az állami innovációs költés, az intézményrendszer és a felsőoktatás kapcsolata sem ideális.”

Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője, biztonságpolitikai szakértő
„Az innováció a biztonságpolitikában azt jelenti, hogy tudásban megelőzöm azt, aki a biztonságomat veszélyezteti. Erre a társadalomnak áldoznia kell. Támogatni kell az oktatást, a kutatás-fejlesztést, a gyártást és az exportot is. Ma a világ kétharmada a globalizáció vesztese, talán éppen azért, mert itt is lemaradt. A második világháborúban az USA fegyvert adott Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak, így az első szovjet sugárhajtású repülőgépek Rolls-Royce motorokkal mehettek. Cserébe az USA szovjet katonai kutatási eredményeket kapott. Napóleonnak felkínálták a gőzgépet, nem fogadta el, vesztett. Tehát az innováció nemcsak ma, a múltban is eldönthette nemzetek sorsát, háborúk kimenetelét.”

Takács János, az Electrolux Lehel vezérigazgatója
„Általában nem mondanék véleményt a vállalatok innovációs teljesítményéről, az Electroluxéról viszont igen, azt ismerem. A termékfejlesztés a háztartási gép piacon a versenyképesség alapfeltétele, így nálunk is. A sikerhez nemcsak új technikai megoldások, de piaci innovációk is kellenek. Mindezt felismerve ún. Innovációs Háromszög jött létre, amely a kutatás-fejlesztés, a formatervezés és a marketing szoros együttműködését jelenti a terméktervezésben. A vállalat kialakított egy 70 százalékos szabályt, melynek értelmében egy új termék egészen addig nem kerülhet gyártásba, amíg a piackutatásban részt vevő tesztcsoport tagjainak 70 százaléka nem találja azt vonzóbbnak a piacon lévő többi terméknél.”