Tartósan a célszint alatt maradhat-e az infláció?

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője
„Történelmi visszatekintésben is alacsony inflációnknak egyszerű oka van: a magyar gazdaság gyakorlatilag a válság óta recesszióban van, ezen belül pedig a belföldi növekedési komponensek, a fogyasztás és a beruházások a közeljövőt illetően is reménytelenül néznek ki. A recessziónk makacssága aggasztó, de az elmúlt három év legalább arra jó volt, hogy az évtizedeken át beragadt piaci áremelési reflexet kigyomlálta a gazdasági szereplők fejéből.
A nemzetközi inflációs környezet is kedvező, így a hazai inflációt csak külső sokkok, például egy újabb, amúgy valószínűtlennek látszó olajárrobbanás, vagy egy lényegesen gyengébb forintárfolyam emelhetné fel a mostani, alacsony egyszámjegyű szintről.”

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója
„Magyarország a közelmúltig világviszonylatban is kivételnek számított azzal, hogy az elhúzódó válság ellenére sem tudott megszabadulni az inflációs problémától. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a kormányok a fiskális problémák kezelésében előszeretettel támaszkodtak a bevételnövelő intézkedésekre. Az inflációs kilátások szempontjából jó ómen, hogy a fogyasztás adóterhelése már nehezen növelhető tovább. A közüzemi díjak laza szabályozása terén a kormányzat most átlendült a ló túloldalára, ez azonban hosszabb távon nem lesz fenntartható. Az árstabilitás fenntartásának esélyei viszonylag jók, amihez a monetáris politika leginkább higgadt kommunikációval tud hozzájárulni.”

Malinovszky Melinda, a Generali Alapkezelő portfolió menedzsere
„A fogyasztói árak idei évi csökkenését a tavalyi áfaemelés hatásainak kiesésén és a rezsicsökkentéseken túl a nyersanyagok árának alakulása okozza, a tendencia a továbbra is visszafogott belső kereslet hatásait tükrözi. Várakozásaink alapján az év hátralévő részében a pénzromlás mértéke tovább csökkenhet, és idén 2 százalék körül ingadozhat, a rezsicsökkentés hatásának eltűnésével jövőre ismét megközelítheti a bűvös 3 százalékot, majd ekörül stabilizálódhat. Az árupiacok alulteljesítése és a lassuló világgazdasági növekedés miatt a külső sokkok begyűrűzésének kockázata jelenleg alacsony, az inflációs kockázatok elhanyagolhatóak és nem gördítenek akadályt az MNB kamatcsökkentési törekvései elé.”

Németh Gábor, az Aegon Alapkezelő portfolió menedzsere
„Inflációs várakozásainkat a reálgazdasági környezet tartós dezinflációs hatására alapozzuk: jelentős kereslet oldali inflációs nyomásra a monetáris politika előrejelzési horizontján nem számítunk. Költségoldalról a tartósan gyengébb forint ugyanakkor begyűrűzhet az árakba, és az egyelőre gyenge globális konjunktúra élénkülése importált inflációt okozhat. Fontos – és kevésbé becsülhető – a kormányzati intézkedések árszínvonalra gyakorolt hatása: jelenlegi ismereteink alapján ez is mérsékelt maradhat. Felfelé mutató kockázatokat a jövőre erősen negatívvá váló bázishatás és a költségvetés esetleges bevételoldali kiigazítása jelenthet. Mindezek eredőjeként a célt alulról közelítő inflációs mutatót várunk.”

Váradi Zoltán, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettese
„A Raiffeisen szerint az idén és a következő két évben egyaránt a 3 százalékos célszint alatt vagy annak közelében marad az infláció. A prognózisnak természetesen vannak kockázatai is. Az időszak egészére érdemi forintgyengüléssel nem számoltunk, további 10 százalék feletti forintgyengülésnek viszont már tartós inflációs hatásai lehetnek. Alapforgatókönyvünk szerint a gazdaságpolitikai irányvonal sem változik, így a hazai árakat erősen befolyásoló adó-, illetve adminisztratív hatások tekintetében nem lesz fordulat, a jegybank és a kormány szorosabb együttműködése pedig továbbra is megkönnyíti a cél tartását. A keresleti oldali nyomás hosszabb távon erősödhet valamelyest.”