Állampapírdömping

Tíz hónappal ezelőtt, alapos mérlegelés után döntött úgy a Magyar Nemzeti Bank, hogy nem változtat irányadó eszközén, a kéthetes MNB-kötvényen, és nem alakítja betétté. Matolcsy György és a jegybank vezetői akkor bankárorral reggeliztek, ezután a jegybank vezetése úgy döntött, megtartják a kéthetes kötvényt az előnyös tulajdonságok miatt. Erre az instrumentumra határozzák meg az alapkamatot.

Már akkor is a betétté alakítás mellett érvként jelölte meg az MNB a külföldiek „kiszorítását”. A jelenlegi 5400 milliárd forintnyi MNB-kötvényből körülbelül 800 milliárd van külföldieknél, ami tetemes összegnek tűnik. Ugyanakkor az akkori érvelés szerint erősebb volt az, hogy a kéthetes kötvény „egyrészt a monetáris transzmisszió, másrészt a Növekedési Hitelprogram szempontjából” számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik.

Tegnap mégis hosszas kutatás után arra jutottak az Szabadság téren, hogy jobb a betét. Persze, a helyzet nem ilyen egyszerű, mert a betétté alakítást különböző egyéb eszközökkel egészítik ki. A célok egyértelműn támogatandók: az ország sérülékenységének csökkenése és az adósság egészségesebb finanszírozási szerkezete. Az MNB szerint a pénzügyi rendszer is stabilabbá válhat.

De a helyzet bonyolultabb. Noha a devizatartalék valóban csökkenthető néhány milliárd euróval probléma nélkül, a pénzintézeteknek a kéthetes kötvénynél kockázatosabb lehet ennél hosszabb lejáratú állampapírokat tartani.

A monetáris politikában megváltozott valami tavaly. Matolcsy György érkezésével a jegybank elsődleges célja, az infláció alacsonyan tartása mellett már nagy szerepet vállal a gazdasági növekedés elősegítésében, a hitelezés beindításában, és mintha arra is figyelne, hogy ne legyen veszteséges. Most pedig a finanszírozásba „nyúlnak bele” áttételesen. És pénznyomtatás nélkül azonnali hozamcsökkenést elérni nem kis eredmény.

De a célfüggvény sokkal összetettebb lett az elmúlt évben, mint korábban.