Korrekt volt a Kúria

Nehéz szülés volt, de több évnyi szerencsétlenkedés után csak sikerült végre valamilyen zsinórmértéket felállítania a Kúriának a devizahiteles ügyek kezelésével kapcsolatban. A döntés véleményem szerint igazságos volt. Az árfolyam-ingadozásból fakadó kockázat viselését meghagyta a testület az adósoknak. Ez biztosan nagyon fáj azoknak, akik nehezen nyögik a megnövekedett terheket, de lássuk be, ugyanők annak idején valószínűleg kivétel nélkül aláírtak egy papírt arról, hogy megértették, mi az a devizahitel, mi az az árfolyamkockázat, és vállalják az ezzel járó következményeket.

Az árfolyamrés tisztességtelenségének kimondása is örvendetes. Ezt a marzsot személy szerint sosem tartottam korrektnek. Amikor még voltak devizahitelek, ez volt az egyik olyan rejtett költségelem, ami alaposan megdrágította a hitelintézetek közötti váltást az adósok számára, emiatt versenykorlátozónak tartottam. A bankoknál ennek a mértéke nem volt egyforma, de ezeket a különbségeket valahogy senki sem hangsúlyozta akkor. Valószínűleg az ügyfelek sem foglalkoztak ezzel, pedig nekik is sokba került az árfolyamok közötti különbség.

Az egyoldalú szerződésmódosítások terén sem ártott rendet tenni. Voltak közöttük indokoltak, de lehettek túlkapások is, amelyeket jó lenne, ha nem csak a bíróságok vizsgálnák meg alaposan, de például a jegybank is tüzetesen átnézne. Szerintem legalábbis ez sokkal fontosabb és zsebbe vágóbb lenne a fogyasztók számára, mint az, hogy a folyószámla-szerződésekben a 0 forintos akciós díjat vajon meg lehet-e emelni például 10 forintra.

A bankok mindenesetre megnyugodhatnak a Kúria döntése után, a labda most már egyértelműen a jogalkotóknál pattog, nekik kell rendezniük a devizahitelek kérdését. Az szinte biztosra vehető, hogy az árfolyamrésként beszedett pénzek visszajárnak majd, és remélem, a tisztességtelenül megemelt kamatokat és egyéb díjakat is visszakapják majd az ügyfelek.