Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése
A 3 százalékos cél fenntartását mind rövid, mind hosszabb távú szempontok támogatták.
A Monetáris Tanács a rövid és a hosszabb távú hatásokat egyaránt figyelembe véve fenntartotta a 3 százalékos inflációs célt. A rövid távú hatásokat tekintve a jelenlegi nemzetközi pénzpiaci és keresleti környezetben az inflációs cél hazai csökkentése erősíthette volna az inflációs céltól érdemben eltérő, rendkívül alacsony inflációs várakozások kialakulását. Magyarországon az elmúlt években jelentős mértékben csökkentek a lakossági inflációs várakozások, majd az utóbbi időszakban 1-3 százalék között stabilizálódtak.
Egy alacsonyabb inflációs cél esetén nagyobb lenne a kockázata, hogy a gazdaságban tartós defláció alakul ki. A Magyar Nemzeti Bank a 3 százalékos inflációs cél fenntartásával előretekintve a tartósan cél alatti infláció irányába mutató sokkok hatásait is eredményesebben ellensúlyozhatja a reálkamat megfelelő mértékű csökkentésével, még a nominális kamatnak a magyar gazdaság kockázati prémiuma mellett fennálló alsó korlátja közelében is. Összefoglalva, a jelenlegi gazdasági környezetben jelentős gazdasági költséggel járhatna egy túl hamar, túlságosan alacsonyra csökkentett inflációs cél.
Nemzetközi tapasztalatok alapján az inflációs célkövetés keretrendszere a válság során több aspektusból is rugalmasabbá vált.
Általánosságban elmondható, hogy a – legtöbb inflációs célkövető jegybank által a gyakorlatban alkalmazott – rugalmas inflációs célkövető stratégia az árstabilitási cél elsődlegessége mellett egy olyan keretet biztosít, amelyben a jegybank rövid távon nem feltétlenül csak az inflációra összpontosít, hanem egyéb (reálgazdasági, pénzügyi stabilitási, stb.) szempontokat is figyelembe vesz. Például a Bank of England a további reálgazdasági áldozat elkerülése érdekében a szokásosnál hosszabb ideig tolerálta az inflációs cél felüllövését, míg a svéd jegybank döntéshozói figyelembe vették a magas lakossági eladósodottságban rejlő kockázatokat.
A Magyar Nemzeti Bank ennek a rugalmasságnak a megjelenítése érdekében vezette be a ±1 százalékpontos (ex ante) toleranciasávot a 3 százalékos inflációs cél körül.
Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai alapján a hazai monetáris politika számára a bevezetett toleranciasáv által is reprezentált nagyobb rugalmasság indokoltnak tekinthető az inflációt érintő olyan tartós sokkok miatt, amelyeket többnyire csak túlzottan nagy reálgazdasági áldozat mellett lehetne semlegesíteni. A jelenlegi változtatással a Monetáris Tanács számára a korábbi folytonos pontcélnál valamelyest nagyobb mozgásteret biztosíthat a 3 százalékos cél körüli toleranciasáv és a cél elérésével kapcsolatos kommunikációs kihívásokat is könnyebben kezelhetővé teszi.
A reálgazdasági megfontolások elsősorban úgy jelenhetnek meg a döntéshozatal során, hogy a jegybank a reálváltozók túlzott mértékű volatilitásának elkerülése érdekében átmenetileg tolerálja inflációs céljának mérsékelt elvétését, amit toleranciasáv használatával is megjeleníthet. A toleranciasáv kifejezi, hogy az MNB átmenetileg átnézhet egy az inflációt érintő, ám a monetáris politika által kevésbé hatékonyan kezelhető sokkon (pl. áfaemelés, több lépcsőben végrehajtott szabályozott árcsökkentések). A jegybank reakciófüggvénye ugyanakkor nem változik meg, az inflációs cél 3 százalék marad.
Jelen döntésével a Monetáris Tanács kijelölte annak határait, hogy a célkövetés kapcsán alkalmazott rugalmasság jegyében – indokolt esetben – legfeljebb mekkora eltérést tolerál. Az MNB már a pénzügyi válság előtt is sorozatos kínálati sokkokkal szembesült, az elmúlt időszakban pedig a kínálati sokkok mind mértékükben, mind tartósságukban hangsúlyossá váltak. A 3. ábra azt mutatja, hogy az elmúlt években az egyes inflációs tételek milyen mértékben járultak hozzá a Magyar Nemzeti Bank 5-8 negyedéves horizonton számított átlagos előrejelzési hibáihoz. Ezek alapján legnagyobb részt maginfláción kívüli tételek, illetve adóintézkedések, vagyis a monetáris politika által csak túlzottan nagy reálgazdasági áldozat mellett semlegesíthető sokkok okoztak az előrejelzettől eltérő inflációt. Amennyiben a kínálati hatások szerepe tartósan megnövekszik, az nemcsak rövid távon, hanem a monetáris politika számára releváns időhorizont egészén eltérítheti az inflációt a céltól, aminek hatásait a jegybank csak nehezen kalkulálható és rendkívül volatilis kamatlépésekkel lenne képes teljes mértékig ellensúlyozni, ami kedvezőtlen reálgazdasági hatásokkal járna. Ezt a Magyar Nemzeti Bank el kívánja kerülni.
A toleranciasáv bejelentése a monetáris politikai keretrendszer finomhangolásaként, nem pedig a keretrendszer érdemi megváltoztatásaként fogható fel.
Tulajdonképpen a bejelentett ex ante toleranciasáv a korábban is működő gyakorlat formalizálásának tekinthető. Az eddigi keretrendszert a 3 százalékos pontcél és egy utólagos felülvizsgálatnál alkalmazott, ex post ±1 százalékpontos toleranciasáv jellemezte. Eszerint a jegybank az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésénél figyelembe vette a váratlan hatásokból fakadó inflációs ingadozást. Sokszor magyarázatra szorult azonban az ex post jelleg, illetve az inflációs célkövetés rugalmasságának mértéke. Mindez esetenként a jegybanki kommunikációt is nehezítette.
A Monetáris Tanács döntése az ex ante toleranciasáv bevezetéséről összhangban van a nemzetközi jegybanki gyakorlattal. Az inflációs célkövető keretrendszert alkalmazó jegybankokat vizsgálva az látható, hogy a pontcélok alkalmazásához az esetek többségében (a vizsgált 27 jegybankból 18-nál) ex ante toleranciasáv társul, ami azt jelenti, hogy a jegybankok döntéseik során az adott pontcélra összpontosítanak, a toleranciasáv ugyanakkor megjeleníti, hogy az infláció a gazdaságot érő sokkok hatására a pontcél körül ingadozhat. A fennmaradó országok közül négy-öt esetben határoztak meg pontcél nélküli célsávot, illetve kizárólagos pontcélt az árstabilitási mandátumnál.
A bejelentett toleranciasáv nem azonos egy 2-4 százalékos célsávval, az MNB továbbra sem tartja kívánatosnak a 3 százalékos céltól jelentősen és tartósan eltérő inflációs rátát.
A bejelentett toleranciasáv kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a jegybank továbbra is a 3 százalékos inflációs cél elérésére törekszik a monetáris politikai horizonton, amikor a jegybanki döntések makrogazdasági hatása a legerősebb, tehát a bejelentés nem azonos egy 2-4 százalékos inflációs célsávval. Utóbbi esetében a sávon belül bármely inflációs érték ugyanúgy elfogadható lenne, a Monetáris Tanács döntése értelmében azonban a toleranciasáv nem változtat azon, hogy az MNB a 3 százalékos inflációs cél elérésére törekszik, fenntartva az inflációs cél nominális horgony szerepét.
A Monetáris Tanács 3 százalékos inflációs cél iránti elkötelezettségét támasztotta alá a kamatcsökkentési ciklus újraindítása, valamint a márciusi Inflációs jelentés előretekintő iránymutatása is, mely szerint a kamatcsökkentés addig folytatódhat, amíg az a 3 százalékos inflációs cél elérését támogatja.
A döntéshozók a monetáris lazítás folytatásával azt is hangsúlyozták, hogy továbbra is a 3 százalékos inflációs célt kívánják elérni és a toleranciasávot nem célsávként értelmezik. Az MNB azért kezdett újabb kamatcsökkentési ciklusba, hogy a tartósan cél alatt alakuló inflációt a célra emelje és megelőzze azt, hogy az inflációs várakozások jelentősen a 3 százalékos cél alá csökkenjenek.
A jegybank tehát reagál és továbbra is reagálni fog a tartós, céltól eltérő inflációt eredményező sokkokra. Előfordulhat ugyanakkor, hogy olyan jelentős mértékű sokkal szembesül a gazdaság, ami túlságosan nagy mértékű – és így nem kívánatos reálgazdasági költséggel járó – monetáris politikai reakciót igényelne ahhoz, hogy az előrejelzési horizont végén 3 százalékon alakuljon az infláció. Ebben az esetben a Monetáris Tanács a keretrendszer rugalmasságának köszönhetően dönthet úgy, hogy átmenetileg tolerálja a 3 százalékos inflációs céltól eltérő, azonban a ±1 százalékpontos toleranciasávon belül alakuló inflációt, a kamatpálya simítása és a reálgazdasági költségek mérséklése érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.