– Találkozásunk előtt írtak alá a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy megállapodást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felújításához kapcsolódó hitelről. Milyen fejlesztésről van szó?
– A megállapodás előzménye a magyar kutatás-fejlesztési hálózat modernizálására szolgáló program, a hitelt a magyar állam veszi fel, amelyen keresztül az MTA lesz a felhasználója. Részben a hálózati infrastruktúra fejlesztését, részben a kutatók munkájának finanszírozását teszi lehetővé. A húsz évre szóló 115 millió eurós hitel hosszú távon stabil finanszírozást biztosít, ami egy egyszerű infrastrukturális fejlesztésnél is nagy könnyebbség lenne – hiszen bármikor előállhat olyan eset, amely valamiféle költségvetési átcsoportosítást tesz szükségessé –, de egy intézményhálózat átalakítását különösen könnyíti.
– Ennél is nagyobbnak ígérkezik az Európai Bizottság beruházási terve, amelynek a finanszírozásában az EIB komoly szerepet vállal. Szerdán jelentette be a bank a legelső négy nagyberuházást, amelyeket már az előtt finanszíroznak, hogy az EU döntéshozói – várhatóan a nyáron – döntenek a programot menedzselő Európai Stratégiai Beruházási Alapról (EFSI). Magyarország esetében milyen projektek kerülhetnek fel erre a listára?
– A múlt évben a bank elkezdte áttekinteni a lehetséges fejlesztéseket. Született egy hosszú lista, ám ez nem az EFSI megalapozását jelentette, az volt a funkciója, hogy megnézzük, mekkora a hiány a beruházásoknál és ez a hiány az egyes országoknál hol jelenik meg. Vannak bizonyos kritériumok, például az, hogy ezek a fejlesztések a magasabb kockázat miatt nem jutnának magántőkéhez. Aztán vannak bizonyos preferált területek, például az infrastruktúra, azon belül is a digitális infrastruktúra, az energetika, azon belül az ellátásbiztonság, alternatív források, energiahatékonyság, de ilyenek a közlekedési fejlesztések, a kutatás-fejlesztés, valamint kiemelt a kis- és közepes vállalkozások támogatása. Ezek alapján áll össze egy kritériumrendszer, és egy hatékony működés, ami jogos igény, hiszen az európai adófizetők pénzéből származik a pénz. Az sem lényegtelen, hogy az EIB a saját elbírálási rendszerét is követi, hiszen ezek a projektek mind bekerülnek a bank mérlegébe, vagyis ez alapján minősítik.
– Többször elhangzott, hogy ezek a hitelek nem fogják kockáztatni az EIB elsőrendű hitelbesorolását. Mi erre a garancia?
– A garancia az, hogy kellő megfontoltsággal járunk el, hogy a kezdetektől folyamatos konzultációt folytatunk a hitelminősítőkkel, és az ő szempontjaikat is figyelembe vesszük a rendszer kiépítésénél.
– De itt magas kockázatú projektekről van szó.
– Ezért osztjuk meg a kockázatot az Európai Bizottsággal, ezért vonjuk be a kkv-k esetében az Európai Beruházási Alapot, amely döntően nem közvetlen finanszírozást biztosít, hanem például garanciát nyújt, növelve ezzel a magántőke kockázatvállalási képességét.
– Visszakérdeznék arra, hogy milyen magyar projektek lehetnek esélyesek a támogatásra.
– Magyarországon még sok területen van tere a fejlődésnek. Gondolhatunk az energetikára, a közlekedési infrastruktúrára is, hiszen a magyar vasúthálózatot még nem nagyon lehet összehasonlítani sok országéval. De elmondható a közúthálózatról is, bár ez bonyolultabb kérdés. Például Budapest körül máig nem épült ki a körgyűrű, de erre nem lehet uniós támogatást kérni, mivel ez a régió ahhoz túl fejlett. Itt jöhet a képbe az EIB, ám ez magyar belpolitikai döntést igényelne.
– A közlekedéshez tartozik a hármas metró felújítása, amelyről jelenleg egyeztetés folyik a magyar állam és az EIB között. Ez hogy áll?
– Született egy döntés a magyar kormány részéről a garanciavállalásról, és arról is, hogy a felújítást a gördülőállomány rekonstrukciójával bonyolítják le. Ebben vita van a bank és Budapest között: a mi szakértőink szerint célszerűbb lenne új eszközöket beszerezni. A döntés azonban nem a mi kezünkben van, illetve csak annyiban a mi kompetenciánk, hogy meghatározzuk: a magyar kormány által megszabott feltételek szerint részt kívánunk-e venni a finanszírozásban.
– A hazánknak nyújtott finanszírozás másik véglete a kkv-knak nyújtott hitelkonstrukció, amelynek komoly konkurense a Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Hitelprogram. Ezzel kapcsolatban az MKIK egy napokban publikált felmérése megállapította, hogy a kihelyezett milliárdok igencsak korlátozottan járultak hozzá a kkv-k versenyképességének növeléséhez. Mi a garancia arra, hogy az EIB programja hatékonyabb?
– Egy rendkívül szigorú monitoringrendszert működtetünk, felmérjük azt, hogy mire fordítják ezeket a hiteleket. Ennek egy nagyon jól kialakult rendszere van, úgy tudom, az itt közvetített hiteleknél ilyen problémák nem merültek fel.
– Mennyire fegyelmezettek a magyar kkv-k?
– Mint a magyarok általában – de rá lehet őket venni a fegyelmezettségre, ennek megvannak a megfelelő eszközei.
– Most tárgyalnak a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban nyújtandó finanszírozás kereteiről. Mi várható?
– Nem tudom pontosan, hiszen erről a Magyar Fejlesztési Bank tárgyal jelenleg az Európai Bizottsággal. Hogy ebben az EIB és intézményei milyen formában tudnak szerepet játszani, azt követően lehet érdekes.
– Elsősorban az új pénzügyi eszközökként említett, visszatérítendő források lehetnek az érdekesek.
– Fontos tudni, hogy ezek úgy visszatérítendő források, hogy a rendszerből nem vonják ki őket, a visszafizetett pénzeket rulírozó jelleggel újra kihelyezhetik. De fontos, hogy ez más keretet ad a pénzfelhasználásnak, egy más hozzáállást is igényel ahhoz képest, hogy „van pénzünk, elköltjük”.
– Az elmúlt két évben a korábbiak felére, 750 millió euró körüli szintre csökkent az EIB és a magyar szereplők közötti szerződéskötések értéke, és a folyósítás is jelentősen, 900 millióra esett vissza. Mi erre a magyarázat?
– Ez minden költségvetési periódusról elmondható: az elején, amikor elfogadják a programokat, kiderül, hogy mennyi saját erő áll rendelkezésre, és ehhez mérten vonnak be kiegészítő forrásokat, például az EIB-től. Ez magyarázza a több szerződést, és ezért számítunk arra, hogy ebben az évben megduplázódik az új hitelszerződések értéke. Ugyanígy az időszak második felében, amikor már beindultak a projektek, a megvalósulással párhuzamosan nő a lehívott források nagysága.
Az EIB csoport (a bank és az Európai Beruházási Alap) tavaly összesen 80,3 milliárd euró hitelt helyezett ki, ez az összeg nagyjából megfelel a kiemelkedően magas 2009-es szintnek.
Az EIB csoport (a bank és az Európai Beruházási Alap) tavaly összesen 80,3 milliárd euró hitelt helyezett ki, ez az összeg nagyjából megfelel a kiemelkedően magas 2009-es szintnek. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.