Egyenlőség vagy hatékonyság

Megdöbbenne, ha körülnézhetne mai világunkban az 51 évesen, még 1980-ban elhunyt Arthur Okun amerikai közgazdász, akinek 1975-ben megjelent, a közgazdasági kutatásokban mérföldkőnek tekintett Egyenlőség és hatékonyság (Equality and Efficiency) című könyvét újra kiadta a Brookings Intézet. A téma nagyon időszerű, ezt bizonyítja, hogy a francia Thomas Pikettynek a tőke természetéről írott művét a nagyközönség is falja – „hála” a nagy recessziónak. Nos, Okun már azt is aggasztónak tartotta, hogy az amerikaiak felső egy százaléka adózás után akkora jövedelemre tett szert, mint az alsó húsz százalék. A helyzet mára drámaian megváltozott: a felső egy százalék kétszer annyihoz jut, mint az alsó ötöd. A hetvenes években a felső húsz százalék annyit keresett, mint az alsó háromötöd, ma a felső húszé az összes jövedelem fele.

Abban hitt Okun, hogy a gyors gazdasági növekedés – 1950 és 1975 között évi négy százalék – párosulva a termelékenység javulásával megemeli a mediánjövedelmet és nagyobb egyenlőséget eredményez. De – mint az új kiadás előszavában Larry Summers harvardi professzor, volt pénzügyminiszter megjegyzi – a jövedelmi adatokból jól látható, hogy nem így történt. A termelékenység lassabban bővül a vártnál, és előretekintve egészen 2025-ig nagyjából évi kétszázalékos gazdasági növekedés várható. A mediánjövedelem a hetvenes évek óta alig gyarapodott.

Az egyenlőtlenség a közéleti viták homlokterébe került, mert az egyenlőtlen társadalmak nem működnek jól – írja most megjelent Egyenlőtlenség: mit lehet tenni (Inequality: What Can be Done?) című munkájában Anthony Atkinson oxfordi professzor. Hivatkozik a Pew kutatóközpont globális felmérésére, amely szerint az Egyesült Államokban és Európában ez az a kérdés, amely leginkább foglalkoztatja, nyugtalanítja az embereket. Barack Obama amerikai elnöktől a nemzetközi intézményekig keresik a megoldásokat, az OECD pedig ma adja ki új elemzését a témában. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezére azt mondja: kutatások bizonyítják, hogy kisebb egyenlőtlenség nagyobb gazdasági stabilitást és fenntarthatóbb növekedést hoz magával.

Az egyenlőtlenség mai mértékét túlzottnak tartja Atkinson is, aki nagyjából akkor kezdte tudományos pályafutását, amikor Piketty született. Nem megszüntetni, csak tompítani akarja az egyenlőtlenséget. Okun nyomában ő is úgy véli, hogy a piacnak megvan a maga helye, de ott is kell tartani: állami beavatkozás nélkül nem lehet olyan jövedelemelosztási viszonyokat elérni, amelyek tartósan fennmaradhatnának demokratikus keretek között. Jóval progresszívabb adórendszert szorgalmaz, és az alapszükségletek kielégítésére elegendő minimálbér bevezetését sürgeti valamilyen közfoglalkoztatás mellett. Javasolja, az automatizálás és robotizálás terjedése miatt érdemes volna megvizsgálni, hogy a termelő tőke tulajdonosi köre nem szűkül-e egyre nagyobb ütemben.

E gondolathoz csatlakozik A robotok felemelkedése (Rise of the Robots) című könyvében Martin Ford, aki azért sürgeti az alapjövedelem bevezetését, mert az önmaguktól működő szoftverek és robotok csak tőkét igényelnek, munkát nem, ezért az állástalan jövőben a középosztály jövedelme megcsappan és tovább lassul a gazdasági növekedés üteme. Ez a technológiai váltás ráadásul nem hasonlítható a korábbiakhoz, nem jönnek létre új szakmák és foglalkoztatási szerkezetek. A felsőfokú műszaki végzettségű amerikaiak harmada már nem tud a szakmájában elhelyezkedni. A folyamat veszélyezteti az Indiába, Kínába és a fejlődő világba kihelyezett tudásalapú munkahelyeket is.

Ha valóban erre halad a világ, az súlyos kihívásnak ígérkezik – sugallja Az egyenlőtlenség globalizációja (The Globalization of Inequality) című új könyvében a francia Francois Bourguignon, a Világbank volt vezető közgazdásza. Azt mondja: az országok között nagyobbak a különbségek, mint az országokon belül – a gazdag etióp úgy él, mint a szegény francia –, ám Kína és India gyors fejlődése miatt a nagyon szegények aránya a világban az 1990-es 32 százalékról 16 százalékra csökkent. A globalizáció miatt. Ez a kedvező fejlemény. De az összes többi borús előrejelzés még erre is árnyékot vet.