Átmeneti hatások

Miután az elmúlt időszakban a hazai gazdaság növekedése sorozatosan pozitív meglepetést okozott, az idei második negyedévben csalódást keltett a GDP bővülése. Az elemzők, közgazdászok túlnyomóan egyszeri tételekre és a magas bázisra hivatkozva az előttünk álló időszakra további lassulást várnak, azonban nem kizárt, hogy a mostani lassulást mégis gyorsulás követi. Vajon egyszeri tételek sorozata, hosszabb ideig tartó egyszeri tételek állnak a háttérben, vagy a hazai gazdaság kezd ráállni egy tartósabb, fenntartható növekedési pályára? Természetesen azt nem lehet kijelenteni, hogy mostantól vagy éppen a jövő évtől, esetleg bármely más időponttól kezdve az örökkévalóságig azonos tempóban fog haladni a gazdaság. Hullámzások, gyorsulások és lassulások mindig lesznek, így inkább az a kérdés, hogy a hullámzás magasabb vagy alacsonyabb szint körül történik-e.

Igen gyakori az a közgazdászvélemény, hogy az egyszeri tételek miatt a növekedés nem fenntartható, amit alátámaszt a becsléseken alapuló gyenge potenciális növekedés is. Nem zárható ki azonban, hogy későbbi becslések során a potenciális növekedés is felfelé módosul, vagy a jelenlegi szint mozdul ebbe az irányba.

Az elmúlt években egyszeri tételek sorozata javította a gazdaság teljesítményét, amelyek időben is elnyúltak. Így ezeknek a multiplikatív hatása is felerősödhet. A vártnál gyorsabb növekedés a fiskális pozíciót is javítja, amit az elmúlt években a tervezettnél alacsonyabb államháztartási hiányadatok is tükröznek. A tartósan javuló államháztartási pozíció fokozatos lazításokat tesz lehetővé, ami szintén támogathatja a növekedést, így a bővülés egy része önfenntartóvá válhat, amennyiben nem éri külső sokkhatás a hazai gazdaságot. A növekedés fenntarthatóságát leginkább az támasztja alá, hogy a GDP-bővülés a hitelleépülés ellenére valósul meg, mivel a gazdasági szereplők továbbra is a mérlegkiigazítást tartják szem előtt, amely azonban már igen előrehaladott állapotban van. A következő években pedig már várható a hitelezés élénkülése is, miközben csökkennek a gazdasági szereplők finanszírozási terhei. A mérlegalkalmazkodás hatására a nemzetgazdaság külső adóssága meredeken csökken, nem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül megszűnik a nettó külső adósság, így érdemben csökken a hazai gazdaság sérülékenysége. Ilyen szempontból a növekedés fenntartható, mivel nem külső adósságbevonásra épül.

A második fél évvel kapcsolatos várakozások meglehetősen eltérőek. Mivel a tavalyi harmadik negyedév viszonylag gyenge növekedést mutatott, arra számítunk, hogy az éves dinamika újra gyorsul, ami a negyedik negyedévben is hasonló mértékű lehet. Egy évvel ezelőtt a gazdaság teljesítményét részben az fogta vissza, hogy az egyik hazai autógyár két korábbi modelljének gyártását leállította. Erre idén feltehetőleg nem kerül sor, így az ipari termelés dinamikája magasabb lehet a második fél évben. A háztartások fogyasztása váratlan megtorpanást mutatott, így most a javuló munkapiaci feltételek, a növekvő reálbérek és a devizahitelek elszámolása miatt a fogyasztás növekedése is kissé gyorsabb tempót mutathat. Az előző EU-ciklus forrásai lehívásának hajrájában nem lennénk meglepődve, ha ismét növekedést mutatnának a beruházások is. Így rövid távon – az év hátralevő részében – inkább kisebb gyorsulásra lehet számítani.

Széles körű azonban az egyetértés, hogy jövőre – döntően a visszaeső EU-források hatására, de bázishatások miatt is – már valóban lassulni fog a gazdasági növekedés. A beruházások visszaesését a lakásépítések várható felfutása tompíthatja. Mindeközben a kissé gyorsuló európai növekedés kedvez az exportkilátásoknak. Bizonyos alágazatokban folytatódhat a feldolgozóipari kapacitások felfutó kihasználása. Ahogyan a visszaeső EU-támogatások visszafoghatják a jövő évet, úgy 2017-től újra az EU-támogatások lehívásának gyorsulása adhat némi lendületet a gazdaságnak, azt követően pedig a tervezett adócsökkentések. Lehetséges, hogy a jövő évi lassulás lesz átmeneti?