"Az üzleti élet tele van kockázatokkal" - interjú a Telekom-vezérrel
– A Telekommal kapcsolatban a szélesebb közönséget jelenleg talán az foglalkoztathatja leginkább, hogy az értékesítés eredményeként kié lesz az Origo.
– Csalódást fogok okozni, mert a sajtóban megjelent spekulációkat nem tudom kommentálni, sőt még a média által feltételezett eladás tényét sem tudom megerősíteni.
– A Telekom és egy másik távközlési társaság július 1-jétől jelentős áremelést hajtott végre. A hatóság döntése szerint a cégeknek ehhez meg kellett szerezniük az ügyfelek beleegyezését, akik megrohamozták a társaságok ügyfélszolgálatait.
– Valóban, az üzletekben és a telefonos ügyfélszolgálaton nagyobb volt a forgalom a szokásosnál, de azt gondolom, hogy ezt megfelelő módon kezelni tudtuk. Az árváltozások feladatairól már van tapasztalatunk, nem ez volt az első az életünkben. A Telekom kezdettől a hatályos jogszabályi előírások szerint járt el az ügyfelek tájékoztatásában. A hatósággal kötött megállapodásnak megfelelően azonban kiegészítettük az ügyfelek tájékoztatását: újabb értesítéssel hívtuk fel figyelmüket a kétoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos jogaikra. Partnerként kezeltük az ügyfeleinket, és azt gondolom, hogy a Telekom esetében sikeresen elkerültük a nagy sorban állásokat.
– Egy ideje alacsony szinten van az infláció, feltehetőleg például a beruházási költségterheik sem növekedtek jelentősen. Mi indokolta az áremelést?
– Intenzív fejlesztési szakaszban vagyunk. Tavaly a korábbi fejlesztési ütemet felgyorsítottuk a mobilhálózat fejlesztésével, ezt idén folytatjuk, közben pedig nagy erővel dolgozunk a vezetékes infrastruktúrán. Sőt a részben uniós források miatt újabb hullám következik majd a vezetékes hálózat fejlesztésében. Ezeket a beruházásokat finanszírozni kell. Nem pusztán az árak versenyéről van szó, a teljes szolgáltatás ár-érték arányát érdemes figyelembe venni. A Telekom hálózata és szolgáltatásai minőséget képviselnek. Az ügyfelek döntését a szolgáltatónál elérhető teljes élmény és minőség határozza meg, amibe az árelőnyt tartalmazó ajánlataink is beletartoznak.
– A hatóság nem jogosult a kiskereskedelmi áremelés vizsgálatára. De azt megnézheti, hogy egy díjemelés hátterében indokolt tényezők állnak-e. Számítanak arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] vizsgálja ezeket?
– Az áremeléseinket nem meglepetésszerűen vezettük be, ezekről rendre előzetesen egyeztetünk a hatósággal, a mostani díjemelés előtt is voltak visszajelzéseink. A hatóság és a Telekom között létrejött szerződéssel az NMHH vizsgálata és az egész eljárás lezárult.
– Július abban is fordulópont, hogy a Telekom kivonul a lakossági földgáz-szolgáltatási piacról. Milyen szaldóval zárja a cég ezt a tevékenységet?
– Összességében pozitív a számunkra a szolgáltatás értékelése, és büszkék vagyunk rá, hogy távközlési vállalatként nemzetközi szinten is az elsők között kezdtünk energiaszolgáltatást nyújtani. De tekintsünk vissza a kezdetekre, 2009-re. Azzal a reménnyel szálltunk be ebbe az üzletágba, hogy kínálatunkat bővítve és az ügyféllojalitást javítva nyújthatunk gáz- és áramszolgáltatást nagyszámú lakossági ügyfeleinknek. Nem az volt a szándékunk, hogy ebből óriási profitra tegyünk szert, de természetesen veszteségre sem törekedtünk. A közelmúltban viszont már úgy láttuk, nem tudjuk olyan módon fenntartani ezt az üzletágat, részben a szabályozás miatt, hogy ne legyen veszteséges. Lehetett volna különféle feltételeket szabni a veszteség elkerülésének érdekében, de akkor már nem lett volna olyan tömegpiaci termék, amely az ügyfélnek kedvező. Így viszont nem érvényesül az eredeti célunk, ezért nem folytattuk. Nem ez volt a tervünk, de az üzleti élet tele van kockázatokkal, amelyekkel szembesülnünk kell.
– De a Telekom továbbra is megmarad az üzleti energia piacán.
– Az üzleti energiakereskedelmi tevékenységet a MET-tel létrehozott vegyes vállalat, az E2 keretein belül folytatjuk. Így megtartjuk azt a szakértelmet és ügyfélkört, amire szert tettünk, és amit felépítettünk az elmúlt években. Ezáltal a szolgáltatás remélhetőleg hozza majd az elvárt pénzügyi eredményeket, de a tevékenységgel nem nekünk kell napi szinten foglalkoznunk.
– Ez egyben portfóliótisztítás, aminek lehet az a vége, hogy a Telekom kiszáll a lakossági áramszolgáltatásból, és a biztosítói piacról is levonul?
– Igen, ez valóban portfóliótisztítás, ami után bizonyos dolgokra jobban fókuszálhatunk. Az áramszolgáltatásról egyelőre nem született a földgázhoz hasonló döntés, de ezt a tevékenységünket sem támogatja jobban a szabályozási környezet. A biztosítási szolgáltatásaink viszont hozzák az elvárt eredményeket, így azokat folytatni tudjuk. Sőt már további, például mobilfizetés, mobiltárca szolgáltatásokkal is gyarapodott a pénzügyi termékportfóliónk.
– Említette, hogy a tarifaemelésre részben a jelenlegi és jövőbeni fejlesztések miatt volt szükség. A fix hálózat fejlesztése egyfajta kényszer is, hiszen a kormányzati és uniós elvárások miatt 2018-ig az egész ország területén biztosítani kell a széles sávú hozzáférést. Hol tart ez a beruházás?
– Mindenfajta uniós pénz és elvárás nélkül is fejlesztenénk a vezetékes hálózatunkat. Ebben tehát nincs stratégiaváltás, de az tény, hogy az elmúlt két-három évben a mobil sokkal inkább fókuszban volt. Az új frekvencia, a technológiai változások ezt indokolták, hiszen például a 4G nagyon gyorsan beért: öt-hat évvel ezelőtt biztos, hogy lassabb tempót jósoltam volna a terjedésének, mint amit az utóbbi időben tapasztalunk. Ez viszont azt eredményezte, hogy azt a beruházást, amelyet öt évvel ezelőtt tízéves ciklusra terveztünk, két-három év alatt végre kellett hajtanunk. Így koncentráltan kellett költenünk erre a szegmensre: a frekvenciákra, a hálózat modernizációjára. Mindezeknek a következtében a vezetékes hálózatokat nem tudtuk olyan mértékben fejleszteni, ahogyan szerettük volna. Most, hogy túl vagyunk a mobilfejlesztés újabb hullámán, ismét jobban koncentrálhatunk a vezetékes hálózatokra.
– Meddig jutottak ezen a téren?
– Ez évben már 110 ezer újabb háztartás számára sikerült biztosítani a széles sávú hálózatot, az év végéig ezt 440 ezerre kívánjuk növelni. Ehhez hozzáadódik az a kormányzati szándék, amely szerint 2018-ig az uniós elvárásoknak megfelelően minden lakos számára legyen elérhető a legalább másodpercenként 30 megabites sebességű hálózat. Az uniós források hamarosan rendelkezésre állnak, és reményeink szerint még idén elkezdődhetnek a fejlesztések a fehér foltok lefedésének érdekében.
– Nagyságrendileg hány háztartást kellene lefedni ahhoz, hogy teljesüljön az uniós cél?
– Az év elején körülbelül 1,8 millió háztartásban volt elérhető a Telekom vezetékes széles sávú hálózata, ami az év végére több mint 2,2 millióra nő. Magyarországon mintegy 3,8 millió háztartás van, és bár a versenytársainknak is vannak terveik, nekünk még így is további százezres nagyságrendben kellene elérnünk a gyors internetet biztosító hálózattal a lakosságot.
– Mekkora uniós pénzt remél a Telekom ehhez?
– Mind a saját terveink, mind a forrásokhoz hozzáférés feltételeinek véglegesítése a végső szakaszban van, így pontos számokat nem tudnék mondani, bár nem százmilliárdokról, hanem inkább több tízmilliárd forintról lehet beszélni.
– Ezzel párhuzamosan folyik a mobil-infrastruktúra fejlesztése is, a tavaly megszerezett új frekvenciák felhasználásával.
– A hálózat fejlesztésében partnerségben állunk a Telenorral, és ennek alapján arra számítok, hogy megvalósul az a célkitűzésünk, amely szerint az év végére lakossági szinten legalább 97 százalékra növeljük a 4G-lefedettségünket, amely már most is meghaladja a 90 százalékot.
– Ez a partnerség szokatlan volt a magyar piacon.
– Az lehet, de máshol nem szokatlan, sőt inkább gyakori a hálózat megosztása.
– Ezt a magyar hatóságok és a Vodafone is hasonlóan fogadták?
– A Telenorral való partnerségünk előkészítése nem egy sötét szobában zajlott, és nem meglepetésszerűen közöltük az NMHH-val vagy a versenyhivatallal sem. Mindezt hosszas egyeztetés előzte meg az említett hatóságokkal.
– A kormány azzal támogatta a vezetékeshálózat-fejlesztéseket, hogy csökkentette a közműadót. Ez mekkora tehermérséklést jelent a Telekomnak?
– A közműadó és a távközlési adó éves szinten 35 milliárd forint kiadást jelent nekünk, amiből mintegy 8 milliárdot tesz ki a közműadó. A közelmúltban elfogadott közműadó-kedvezmény eredményeként ez a teher fokozatosan csökken majd az elkövetkező években. Ezért örömmel fogadtuk, hogy az új infrastruktúra-fejlesztések, valamint a másodpercenként 100 megabit képességűre korszerűsített hálózatok is részesülnek a kedvezményből. Ezzel a lépéssel egyértelműen javul a beruházási kedv és az elérhető szolgáltatások színvonala, összességében minden szereplő jól jár: a fogyasztók, az állam és az iparág is.
– Tehát ezt a kis kedvezményt, amelyben a kormányzat is érdekelt volt, sikerült a szektornak elérnie. A bankszektor ennél többet tud felmutatni, hiszen a kabinet kivezeti a banki különadót, míg a telekomadót nem. A távközlési szektor egyes szereplői hiába kötöttek megállapodást a kormánnyal, az ágazat nagy eredményt nem ért el. Mi lehet ennek az oka?
– Nem szeretnék teljesen különböző iparágakat összehasonlítani, de úgy látom, hogy ami a távközlés terén történt, az jó irányba tett lépés a kormányzat részéről. Természetesen nagyobb kedvezményekben is reménykedünk, de a döntés a kabinetre tartozik.
– A Telekom legutolsó nagy akvizíciója a GTS Magyarország volt. Vannak-e további felvásárlási tervei itthon vagy külföldön?
– Külföldön nem látok ilyen lehetőséget a horizonton. Magyarországon pedig olyan lehetőségeket keresünk, amelyek kiegészítik a képességeinket, különösen az IT-szolgáltatásokban, emellett a hozzáférés területén, a kábel- és internetszolgáltatói piacon is nézelődünk.
– Így akár célpont lehet a Digi is. De ha ezt nem célozzák meg, azzal számolniuk kell, hogy a cég belép a mobilpiacra is. Mit tudni a készülődéséről?
– Komolyan vesszük a piacra lépési szándékát, de az szokatlan, hogy egy cég mindösszesen egy 5 megahertzes frekvenciát vásároljon. Ahhoz ez kevés, hogy országos lefedettséggel jó minőségű szolgáltatást nyújtson. Arra számítunk, hogy először a meglévő ügyfeleinek nyújthat majd valamilyen szolgáltatást.
– A Digi országos szereplő akar lenni, ehhez meg kellene nyernie a többi távközlési cég partnerségét. A Telekommal folytat ez irányú megbeszélést?
– Ezzel kapcsolatban nem spekulálnék.
– A Telekom korábbi nyilatkozata szerint akkor lesz lehetőség osztalék fizetésére, ha kedvezőbb lesz a cég eladósodottsági mutatója. Ez nem sokat változott, mégis azt jelezte a társaság, hogy jövőre az idei év után legalább 15 forintot fizet részvényenként. Változott az osztalékpolitika?
– Tavaly nagy mennyiségű készpénzkiáramlás történt, például a frekvencialicencek miatt. Ezért kerültünk az eladósodottsági sáv fölé, ám a mutató már elkezdett csökkenni. Az osztalékpolitikánk nem változott, és mivel úgy látjuk, hogy kedvező tendencia indult el, az első félévi teljesítményünk alapján biztosak vagyunk abban, hogy tartani tudjuk az éves céljainkat, és képesek leszünk kifizetni legalább 15 forint osztalékot. A Telekom hitelességét jelzi, hogy már évek óta jól tartja magát az előrejelzéseihez, így lesz ez most is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.