Demján Sándor, az örök játékos

A nagy titkolódzás után sokan számítottak rá, de mégsem az üzleti élettől való visszavonulását jelentette be Demján Sándor. Ez az ő esetében elég hihetetlen is lenne. Demjánt nehéz elképzelni nyugdíjasként, olyan üzletemberként, aki kiszáll a bizniszből. Folyamatosan azt kutatja ugyanis, miből lehet pénzt csinálni, az üzlet az éltető ereje. Szenvedélyes kártyás, de valójában az egész gazdaság a pókerasztala.

Örök játékos. Ennek ellenére a vagyonának mostani átrendezése azt jelzi, hogy életútja fontos állomásához érkezett, amikor nemcsak ő csinált kasszát, hanem ezt tehetjük mi is.

Ahhoz, hogy tehetsége kiderüljön, nem kellett megvárnia rendszerváltást. Nagyon fiatalon felívelt a karrierje, huszonévesen már ÁFÉSZ-vezető, az igazán nagy dobása pedig az irányításával megvalósult és kiteljesedett Skála lett, amely a hazai kereskedelemben újítások sorát vezette be. Már a szocializmusban működtetett egy kis kapitalizmust.

A rendszerváltás számára azt jelentette, hogy ugyanezt megcsinálhatja sokkal nagyobban is. Üzleti tevékenységének alapja mindvégig a kereskedelmi ingatlanfejlesztés maradt, ami időről időre kiegészült más ingatlanüzlettel attól függően, hogy mire volt igény. Pontosabban, hogy mire lesz, hiszen az igazán sikeres üzletei azon alapultak, hogy megérezte, mire lesz kereslet. Legyen az bevásárlóközpont, irodaház vagy éppen az államnak épített kultúrpalota.

A rendszerváltás idejére már kiterjed üzleti kapcsolatai és látásmódja lehetővé tették, hogy a Nyugatról érkező nagypályások bevegyék a csapatba. Hittek benne, nagy volt a meggyőző ereje és rengeteg az ötlete. Ahogyan egész életében, úgy most is. A sikerek mellett érték kudarcok szép számmal, építőcégének, az Arcadomnak a bukása éppen a jelen története, de a rossz lapjárás sohasem tántorította el attól, hogy újabb és újabb befektetésekbe vágjon. Szereti ugyan a pályaudvarokhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztéseket, de az üzletben Demján számára nincs végállomás.