400 pontos kérdés

Most megmondom, újra Brüsszelig érhet a panasz. A kormány döntésének értelmében az állami MFB a 2014–2020-as uniós ciklus visszatérítendő támogatásainak kedvezményezettekhez való eljuttatását „hitelintézeti partnereivel közösen” valósítja meg legalább 400 településen. Az MFB Pontok kiakítására közbeszerzési pályázatot kell kiírni szeptember 30-ig, ennek felelőse Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A visszatérítendő uniós támogatások pénzügyi lebonyolítása a következő évek nagy üzlete. Már a közbeszerzés kiírásával eldőlhet, hogy kit engednek a hitelintézetek közül a tűz közelébe, és kit nem. A feltételeket úgy is meg lehet határozni, hogy minden hitelintézet el tud rajta indulni, de úgy is, hogy csak kevesen.

Egyedül senkinek sincs ekkora fiókhálózata Magyarországon. Az egy tulajdonosi körhöz tartozók közül pedig csak a takarékok tudják ezt felmutatni. Ha a pályázat azt szabja feltételül, hogy az indulóknak egyedül vagy konzorciumban mind a 400 helyszínt fel kell mutatniuk, akkor kizárólag az állami érdekkörbe vont takarékok kaphatják meg a lehetőséget.
Azt azonban a kormányhatározat nem mondja ki, hogy a közbeszerzést így kell kiírni. Lehet úgy is, hogy arra 400 helyszínnél kevesebbel is lehessen pályázni.

Ebben az esetben megnyílna a lehetőség a kereskedelmi bankok előtt is, akik közül egyedül ennyi települést még a legnagyobb hálózatú pénzintézet sem tud felmutatni. Ha ilyen, a lehetőségből senkit ki nem záró pályázatot írnak ki, akkor marad a törékeny béke a bankszektorban. Ha nem, akkor alighanem Brüsszelben landol az ügy, ahogy a dohány- és reklámadó, az élelmiszer-felügyeleti díj, valamint az Erzsébet-utalvány esetében történt. A kimenetel is ezekhez hasonlónak ígérkezik. Jó lenne ezt elkerülni, mert a brüsszeli csatának ezúttal nem egy ágazat, hanem a magyar vállalkozások lehető legszélesebb köre inná meg a levét. Abban kár lenne bízni, hogy a pályázni nem tudó bankok majd lenyelik ezt a békát. Ahhoz ez túl nagy üzlet.