Meglepetések sorozata

Sehogy sem akarnak tartósan emelkedni a fogyasztói árak, hiszen amikor már éppen felfelé araszolna az infláció, akkor mindig közbejön valami. Az augusztusi nullaszázalékos fogyasztói árindex ellenére azonban egyáltalán nem kell attól tartani, hogy újra csökkennek az árak, attól meg pláne nem, hogy defláció alakul ki.

A tartósan alacsony infláció viszont megint felülírhatja Matolcsy György terveit, ahogy a közelmúltban is történt. Tavaly nyáron azt ígérte a jegybank elnöke, hogy tartósan, egészen pontosan 2015 végéig 2,1 százalékon maradhat a kamat, azóta azonban közbejött néhány nem várt esemény. Az olajárak megfeleződése lépésre késztette az MNB-t, miközben a globális monetáris kondíciók – elsősorban az EKB mennyiségi könnyítésének elindulása – is támogatták a lazítás újraindítását. Így idén tavasszal és nyáron összesen 75 bázisponttal vágta a kamatot az MNB.

Most hasonló forgatókönyv kezd kirajzolódni. Matolcsy György két hónapja ígérte meg, hogy hosszú ideig fennmarad az 1,35 százalékos kamat, de nem jelölt meg időpontot. Szerencsére. Az olajárak azóta újra zuhantak, ami távolabbra tolja a jegybank 3 százalékos inflációs céljának elérését, miközben sokan úgy vélik, hogy az EKB-nak még több pénzt kellene nyomtatnia az euróövezeti gazdaság talpra állításának érdekében.

Vagyis a lazítás lassan újra napirendre kerülhetne, van azonban egy komoly különbség a két sztori között. A Fed a válság óta először készül az alapkamat emelésére, ami kockázatkerülést okozhat a feltörekvő piacokon. Emiatt pedig kétszer is meggondolja majd a monetáris tanács, hogy elindítson-e egy kamatvágási ciklust.

Ha nem is lesz újabb kamatvágás, biztosak lehetünk abban, hogy a gazdaság növekedési ütemének lassulását Matolcsy György és csapata nem fogja annyiban hagyni, és újabb eszközöket vet be a növekedés támogatásának érdekében. A hitelprogram meghosszabbítása ezt már jelzi. Azt azonban nekik is tudniuk kell, amit a világ legnagyobb jegybankjai már rég megtanultak: a monetáris politika önmagában nem csodaszer.