A közbeszerzési kötelezettség buktatói

Az Országgyűlés elfogadta az új közbeszerzési törvényt, amely bizonyos kivételektől eltekintve november 1-jén már hatályba is lép. Az új törvény egyik legfontosabb rendelkezése szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására lesznek kötelezettek azon szervezetek – így vállalkozások is –, amelyeknek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását legalább 25 millió forinttal támogatja az állam vagy az Európai Unió.

Korábban az uniós pályázatokon nyertes cégek számára a közbeszerzési kötelezettség ismeretlen fogalom volt, hiszen a pályázati kiírások rendszerint 50 százalékban maximálták a támogatás mértékét, ami azt jelentette, hogy a beruházásnem esett közbeszerzési kötelezettség alá. Közbeszerzést csak akkor kellett volna lefolytatnia a nyertes cégnek, ha több mint 50 százalékkal támogatták volna a projektjét. Volt ugyan olyan kiírás, ahol például 65 százalékos támogatást is el lehetett érni, de az elnyerhető támogatás összege a támogató által ügyesen úgy volt maximálva, hogy az ne érje el a közbeszerzési értékhatárt, és emiatt a cégeknek ne kelljen közbeszerezniük.

Most viszont úgy néz ki, hogy pályázaton nyertes cégek közül elég sok novembertől nem tudja majd elkerülni a közbeszerzést, és kénytelen lesz például az uniós támogatással megvalósítandó gépbeszerzésére vonatkozóan közbeszerzést kiírni. Ez jelentősen megnehezítheti a cégek dolgát, hiszen egy számukra ismeretlen eljárással kell megbirkózniuk, ennek pedig számtalan buktatója van. A 25 milliós küszöb sem tekinthető túl magasnak, ha belegondolunk, hogy egy komolyabb ipari köszörű vagy lézervágó 100 millió forintnál is többe kerül, amelyhez egy átlagos 50 százalékos támogatással akár több mint 50 millió forint vissza nem térítendő támogatás is nyerhető.

Ráadásul a cégek az évek alatt hozzászoktak, hogy jól bejáratott gépkereskedőtől ugyanolyan típusú gépeket vásároljanak, vagy ugyanazzal a kivitelezővel építtessék csarnokaikat. Ezek a megoldások azért is praktikusak, mert az ugyanolyan típusú gépek esetében egyszerűbbé válik mind az üzemeltetés, mind a szervizelés, hiszen csak egyfajta gépet kell megtanulni kezelni és szervizelni. A közbeszerzési eljárás hatására viszont könnyen egy másik gyártó ugyanolyan műszaki paraméterekkel rendelkező gépe lehet a közbeszerzés nyertese, ami által a vállalkozás nem az eredetileg beszerezni tervezett gépet lesz kénytelen megvásárolni. A közbeszerzést viszont már csak a november 1-je előtt megkötött szerződések kerülhetik el.

Sovány vigaszt jelent a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezetteknek, hogy csökkennek az ajánlattevők adminisztratív terhei, és csak a nyertes ajánlattevőnek kell benyújtani a teljes közbeszerzési dokumentációt. Fontos kérdés lehet a támogatást igénylő vállalkozások számára, hogy egy közbeszerzési eljárás lebonyolítása mennyivel hosszabbíthatja meg a egy-egy gép beszerzését. Nos, ez sok tényezőtől függ, és egy adott beszerzés pontos kondíciói alapján lehet rá egzakt választ adni. Azt azonban általánosságban kijelenthetjük, hogy egy viszonylag jelentős, 100 milliós gépbeszerzés esetén átlagosan körülbelül 60-65 nappal hosszabbodhat meg a beszerzés időszaka egy egyszerű, három ajánlattevős beszerzéshez képest. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a közbeszerzések többségét állami szervek ellenőrzik, ez szintén meghosszabbíthatja az eszköz beszerzését.

A közbeszerzések által élesebb árverseny alakulhat ki egy-egy pályázati forrásból megvalósuló beszerzésnél, a beszerzendő eszköz kívánt minőségét pedig egy kidolgozott műszaki specifikáció és egy jól megkomponált közbeszerzési eljárás megfelelően biztosíthatja. A támogatást nyert pályázók tehát – amennyiben ügyesen és optimálisan alkalmazzák, aknázzák ki a közbeszerzési eljárás adta lehetőségeket – akár haszonélvezői is lehetnek az új törvényi szabályozásnak.