Az Európába érkező migránsok legfőbb célországa Németország. Az idei év eddigi statisztikái szerint az EU-ban benyújtott menedékkérelmek felét ott adták be, bár az ország lakossága az EU népességének csak a 16 százalékát teszi ki. Szeptemberig mintegy 400 ezer vagy annál is több kérelmet nyújtottak be az országban, miután nyár óta drámai mértékben nőtt az ideérkező migránsok száma. Németországban idén 800 ezren kérhetnek menedéket, továbbá a szokványos bevándorlás mértéke 2014-hez hasonlóan idén is elérheti a 400 ezer főt.
A bevándorlók aránya a lakosság 1,5 százalékát teheti ki, ami igen magas történelmi és nemzetközi összehasonlításban is. A migránsok azért választják Németországot, mert Svédországgal együtt itt alakult ki a legliberálisabb menedékjogi rendszer, és ebben a két országban igen bőkezű forrást nyújtanak a bevándorlók elhelyezéséhez. Személyenként havi 1000-1200 euró összeget kapnak az önkormányzatok a migránsok elhelyezési költségének fedezésére. A Németország által a bevándorlók számára nyújtott támogatások értéke többszörösét teszi ki annak a bérnek, amelyet saját hazájukban meg tudnak keresni.
Már rég nem érvényesül a dublini rendelet, amely szerint az az EU-tagállam, ahová először lépett be a migráns, köteles regisztrálni a bevándorlót, és le kell folytatnia a kérelmével kapcsolatos eljárást. Görögország és Olaszország csak átengedi a menekülteket. Németország szíves fogadtatás mellett nagyszámú nem regisztrált menekültet fogadott be Magyarországról.
Ez a döntés természetesen még több menekültet vonzott az arab országokból, így nem sokkal később Németország a határellenőrzés bevezetésére kényszerült. A német kormány nem számolt azzal, hogy minden egyes olyan menekült, akinek sikerült eljutnia Németországba, azonnal értesítette a jó hírről az otthon maradottakat, ami a migránsok újabb hullámát indította el. A Szíriával szomszédos országokban kiépült ENSZ-menekülttáborok így fokozatosan Németországba kerülnek át.
A menedékkérők kérelmének csupán egy részét hagyják jóvá, mert a legtöbben nem politikai üldözöttek, hanem gazdasági bevándorlók. 2015 első felében a kérelmezők csupán egynegyede érkezett Szíriából és Irakból, mert az ezen országból menekülők nagy számban találtak menedéket a hazájukban vagy a szomszédos államokban kialakított ENSZ-menekülttáborokban. A szíriai menekültek aránya nagyon gyorsan megugrott, részben azért, mert hamar elterjedt az a hír, hogy Németország befogadja a legtöbb szíriai kérelmezőt.
Ha egy menedékkérő kérelmét jóváhagyják, akkor a menekültnek joga van arra, hogy családtagjait is magával hozza. Gyakran az arab családok a kamasz fiaikat küldik Németországba azzal a jogos reménnyel, hogy lehetőséget kapnak arra, később a többi családtag is követhesse őket. Németországnak a következő években kezelnie kell ennek a menekülthullámnak a következményeit.
Annak érdekében, hogy a terheket jobban megosszák, Németország az európai kvótarendszer bevezetésére törekedett, amelynek alapján szétosztanák a menedékkérőket az EU-tagállamok között. Németország partnerei azonban elutasították ezt, „morális imperializmusnak” nevezve a javaslatot. Németországnak így nem sikerült egy olyan rendszert elfogadtatnia, amely valamelyest könnyítette volna a terheit. Ehelyett egy sebtiben összehívott EU-csúcs abban állapodott meg, hogy egy korlátozott szintű, 120 ezer emberre vonatkozó kvótarendszert vezet be Magyarország, Olaszország és Görögország megsegítésére. Ez pedig azzal jár, hogy további 31 ezer menekült érkezik majd Németországba.
A káosz elkerülése érdekében Németországnak nincs más választása, mint hogy szigorításokat vezessen be. A legsürgősebb lépések közé tartozik, hogy fejleszteni kell azt a képességet, hogy – ideális esetben még a határon – gyorsan különbséget lehessen tenni a politikai okokból menekültek és a gazdasági bevándorlók között. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal a határon állomásokat hozhatna létre az alaptalan kérelmek kiszűrésére és az elutasított kérelmezők – a dublini rendeletnek megfelelő – visszaküldésére abba a biztonságos országba, amelybe először beléptek. Ez lehetővé tenné Németországnak, hogy a feladatára koncentrálhasson, vagyis arra, hogy a menekültstátussal rendelkezőknek képzéseket és nyelvi kurzusokat biztosítson, ami ahhoz szükséges, hogy minél hamarabb állást szerezhessenek.
Copyright: Project Syndicate, 2015
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.