Digitális technológiával a dugók ellen

Az információs technológia új vívmányai – a dolgok internete és a szuperszámítási kapacitás – megnyitották a lehetőséget a dugók felszámolása az okosközlekedés előtt is. A frankfurti autókiállítást, a világ legnagyobb autószalonját közel egymillió látogató tekintette meg szeptemberben. Ők nem csupán a legújabb modellekkel, hanem egyre több technológiai céggel is találkozhattak.

Ez egyértelmű jele annak az átalakulásnak, amelyet digitális átalakulásként illetnek. Nemcsak a gépkocsik gyártásában, a logisztikában hoz további hatékonyságot a digitalizáció, hanem előrelépést jelent a különféle okosváros-koncepciók megvalósításában is. Az okosváros és a mögötte lévő okosközlekedés koncepciója már nem a dugóban való ücsörgésről szól. Ma már a világ útjain nagyjából egymilliárd autó közlekedik.

Amellett, hogy egyre több embernek lesz kocsija, a közúti áruszállítás jelentősége is folyamatosan növekszik: becslések szerint csak Európában a következő tíz évben 80 százalékos forgalomnövekedésre számíthatunk. Ez pedig komoly kihívásokat támaszt a közúti közlekedésben, hiszen útjaink „áteresztőkapacitása” nyilvánvalóan nem fog lépést tartani a gépkocsik számának növekedésével.

Dugóval szinte mindenhol találkozunk: Németországban például egy átlag autós 36 órát ül dugóban egy év alatt. Ennek elkerülése – vagy minél gyorsabb felszámolása – az autópályákon és a városokban egyaránt fontos. Van azonban valami, ami a kétféle probléma megoldásában közös: a kulcsot az információs technológia jelenti.

Abban, hogy egyáltalán lehetővé vált a dugók IT-alapon való kezelése, napjaink több, sokat emlegetett újdonsága is szerepet játszik. Az egyik a dolgok internetje (Internet of Things, IoT). Ennek köszönhetően szenzoraik révén egyre több dolog kapcsolódik a világhálóhoz – és persze egymáshoz –, amiben az autók sem jelentenek kivételt. Az IoT már jelen van a világgazdaságban, és a Morgan Stanley elemzői szerint évente 500 milliárd dollárnyi megtakarítást hozhat. A beszállítói láncokat és a logisztikát is figyelembe véve a megtakarítás még nagyobb lehet: a Cisco Systems prognózisa szerint a hatékonyság növekedése és a kevesebb veszteség évente 2700 milliárd dollárt hagy majd a vállalatoknál.

Mégis, hogyan segíti e technológia a dugók kezelését, azaz a forgalmi szituációk kezelését? A világhálóhoz – akár a fedélzeti számítógéppel, sőt akár a gumiabroncsukba épített szenzorokon keresztül – kapcsolódó járművek nemcsak a flottaüzemeltetők előtt nyitnak új lehetőségeket. Ha az utakat is ellátjuk szenzorokkal, akkor valós idejű képet kaphatunk egy város vagy akár egy egész ország közlekedési helyzetéről, és okosabbá tehetjük azt. A nyolcmillió lakosú kínai Nanking vezetése például nemrég döntött úgy, hogy áttér az „okos” forgalomellenőrzésre, amely évente nagyjából 20 milliárd adat folyamatos feldolgozását igényli.

Tokióban már minden taxis a mindenkori közlekedési szituációnak megfelelően kapja a személyre szabott útvonaltervét. Van már olyan alkalmazás is, amely a vezető egy kilométeres környezetében mutatja az éppen szabadon lévő parkolóhelyeket. Több vállalat is használ telekocsi-alkalmazást, amelynek lényege, hogy az egy irányba közlekedő munkatársak fel tudják venni egymást, és így akár negyedére is csökkenthető az autók száma. Hogy mindez valós idejű információk alapján történjen, azaz a dugó kialakulása előtt lehessen tájékozódni az adatok tömkelegéből, szükség van szuperszámítási képességre.

A példák azt mutatják, hogy az okosközlekedés koncepciója nem a távoli jövőben várható, hiszen a technológia már rendelkezésre áll, és nem is túlságosan drága. A teljes magyarországi úthálózat intelligensebbé tétele – amellyel a dugók száma akár a felére csökkenhetne – nem kerülne többe, mint néhány kilométernyi autópálya. Hiszen hiába vannak önvezető vagy elektromos járművek, netán maguktól beparkoló gépkocsik, a kérdés az, hogy az autók miként tudnak a dugók előidézőből azok megoldói lenni.

VG-Páholy-tagok: Ablonczy Balázs, Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Hegedűs Miklós.

Megjelenés minden szerdán.