Uber: van egy win-win lehetőség

Csaknem hárommillió autó fut a magyar utakon, és ez a szám folyamatosan növekszik. A legtöbben mindössze naponta egy órát használják az autójukat, vagyis a járművek az idő döntő többségében kihasználatlanul állnak. Ahogy más nagyvárosokban, Budapesten is alig lehet parkolóhelyet találni az utcákon „tárolt” autóktól. A jó hír, hogy van alternatívája egy olyan sötét jövőnek, amelyben a város egy nagy autóparkoló, a közlekedés pedig fuldoklik a dugókban. A megoldás részben a tömegközlekedés fejlesztése, de ez önmagában nem elég, mert ezek a beruházások költségesek, a kivitelezésük pedig évekig, évtizedekig tarthat.

Habár Budapest tömegközlekedési rendszere és lefedettsége összességében hatékony, ám nem mindenkinek van lehetősége busz- vagy metrómegálló közelében lakni. A külső kerületekből sokszor csak több átszállással lehet eljutni a belvárosba. Az ott élő emberek nem szívesen költenének rendszeresen taxira azért, hogy eljussanak a munkahelyükre, inkább a nehézkes közösségi közlekedést választják. Az Uber azonban hatékonyabbá tette a közösségi közlekedést Budapesten, s ezt statisztikák bizonyítják: a budapesti utasaink csaknem egyharmada metróállomás közelében indul, vagy ott száll ki. Vagyis az Uber már most a tömegközlekedés kiegészítője a fővárosban.

Sokan azt gondolják – szerintem tévesen –, hogy az Uber ellehetetleníti a Magyarországon szigorúan szabályozott taxisok bizniszét, és ezáltal munkahelyeket szüntet meg. De ne feledjük: akik autósként ubereznek, és a napi munkájuk mellett vezetnek még néhány órát – vagy éppen így válnak keresőképessé, mert korábban nem volt állásuk –, azoknak ez megélhetést jelent.

Budapesten mintegy ezer autós partner használja a platformunkat, de 2016 végéig újabb ezer magyar embernek kívánunk kereseti lehetőséget biztosítani. Közülük sokan olyan érzékeny szocioökonómiai csoportokba tartoznak, amelyeknél sajnos mind a munkanélküliség, mind az alulfoglalkoztatottság magasabb az átlagosnál (például fiatalok, kisgyermekes családanyák, akik naponta csak néhány órára tudnak elszakadni otthonról, vagy a nyugdíjkorhatárhoz közel járók, akik elveszítették az állásukat).

A célunk az, hogy hozzájáruljunk egy elérhető és biztonságos városi közlekedés kialakításához. Ráadásul nem a taxisok kárára tesszük mindezt, hanem – ahogy sok helyen az már látszik – új piacot teremtünk. Amikor könnyen, gyorsan, olcsón és biztonságosan lehet eljutni egyik helyről a másikra, akkor az emberek egyre kevésbé lesznek érdekeltek abban, hogy saját autójukat használják. A sharing economy előnyei ezzel még nem merülnek ki, hiszen miért ne utazhatna több ember egy autóban, ha ugyanabba az irányba mennek. Az USA-ban elérhető városi telekocsis szolgáltatásunk például már tetten érhetően hozzájárul az autó­forgalom csökkentéséhez. Ennek kiterjesztése európai városokra – például Budapestre is – új távlatokat nyithat a dugók visszaszorításában is.

Tisztában vagyunk azzal, hogy józan szabályozásra van szükség. Ennek középpontjába a magyar fogyasztók érdekeit, az utasok biztonságát és azokat a legújabb technológiai fejlesztéseket kell helyezni, amelyek a társadalom javát szolgálják. Több, az új technológiák iránt nyitott, vezető politikus is világossá tette, hogy a magyar kormány pártfogója a fejlődésnek, és nem kíván akadályt gördíteni az innovatív vállalatok elé.

Ezek a döntéshozók felismerték az autómegosztás számos előnyét: a forgalmi dugók és a környezetszennyezés csökkentése, kereseti lehetőségek teremtése magyar emberek ezreinek, valamint adóbevételek generálása az állami költségvetés számára. Az Uber ezekben Magyarország partnere kíván lenni. A célok közösek, és ennek szellemében tárgyalunk a magyar döntéshozókkal is egy megfelelő szabályozási keretrendszer kialakításáról. Oda szeretnénk eljutni, ahol a megbízható közlekedés mindenki számára ugyanúgy elérhető, mint az ivóvíz. Magyarország édesvízkészlete óriási kincs. Reméljük, hogy hamarosan a magyar közlekedésről is hasonlóan jókat tudunk mondani.