Mivel magyarázzuk, hogy az idén csak egy kicsivel teljesítjük túl a tervet? – ezen töprengett egy ismert magyar vállalat középvezetője kollégájával. Náluk ugyanis a túlteljesítés már kevés. Ez elvárás. A mérték a lényeg. A bónusznál, az elismerésnél különösen. „Nem csak a pénz teszi a jó vezérigazgatót” – szólt a Világgazdaság egyik cikkének címe a múlt héten. Vagyis az élet bonyolultabb ma már a cégvezetők számára is, mint volt néhány évvel ezelőtt.
Idáig egy szempont számított – sokaknál ez most is így van –, mégpedig az, hogy mennyi a profit. Ha az kellően nagy volt, a jutalom sem maradt el. Tőzsdei cég esetében szárnyalt az árfolyam, kevésbé nyitott cégnél belül ünnepeltek és jutalmaztak. Ha volt profit, volt minden. Most új „divat” hódít a cégek megítélésében: már azt is nézik, hogyan jött össze a haszon. Társadalmilag is felelős gazdálkodással vagy a környezeti erőforrások, a munkatársak kiszipolyozásával. Az új szemlélet lassan, de biztosan hódít: a multinacionális cégek kapcsoltak legelőször – talán mert az ő lelkiismeretük volt a legrosszabb? –, és a vállalati kultúrába, filozófiába elkezdték bevezetni a társadalmi felelősség, a fenntarthatóság fogalmát is. Volt, ahol kényszerből – ha már ez az elvárás, legyen –, és volt, ahol meggyőződésből, azt állítva, a kezdeti pluszköltségek szép lassan termelési előnnyé, értékes árfolyamnövelő tényezővé válnak.
Nagyot fordult a világ. Hogy mekkorát, az például a Harvard Business Review legújabb vezérigazgatói rangsorában látványosan tetten érhető: azok törtek előre, akik társadalmilag is felelősen irányítanak. Tavaly még Jeff Bezos, az Amazon főnöke volt az élen, az idén már csak a 87. helyre volt elég a sok profit. Hogy miért ez az óriási változás? Megváltozott a rangsorolás metodikája: idén az ESG-mércét alkalmazták. Az ESG az Environmental, Social and Governance szavak rövidítése, azaz a cég környezeti hatását, szociális teljesítményét és az irányítási módszereit is figyelembe vették. Ez 20 százalékkal esett a latba egy-egy cégvezető teljesítményének értékelésekor. A nagyobb részt tehát továbbra is a pénzügyi teljesítmény tette ki, ám ez a változatás elegendő volt ahhoz, hogy alapjaiban átrendezze a sorokat. Az új szemléletű lista élére például nem egy amerikai sztármenedzser került, hanem a dán Novo Nordisk gyógyszeripari cég vezére, Lars Rebien Sorensen. Pénzügyi teljesítménye sem rossz – az alapján hatodik lett volna –, ám fejlődő országokat támogató árpolitikája, transzparens és visszafogott lobbizása s kíméletes állatkísérletei a vezető helyre repítették. És ami a lista igazi érdekessége: az első tíz helyezett közé az idén csak három USA-beli cég került be (tavaly hét volt), egy hely jutott Japánnak, a többit az európai cégvezérek szerezték meg. Vagyis 6:4 Európa javára. Elfogadnánk ezt a gazdasági versenyben is, nem?
Az üzleti eredményekben azonban fölényesen vezet Amerika. Európa, az öreg kontinens a lesajnált, gyengülő versenytárs szerepébe kényszerült. A szociális megfontolások itt hagyományosan erősebbek, mint a tengerentúlon bárhol, így alakult történelmileg. És ma már a környezeti szempontok is fontosak. Ezekre idáig úgy tekintettek, mint költségnövelő s ezért versenyképességet rontó tényezőkre. Lehet, hogy ezt a nézetet is felül kell bírálni? Jó lenne... A gyakorlatban azonban a profit az úr. Nehéz lemondani pár fillérről is csak azért, hogy majd egyszer jó legyen. Vagyis még nem dőlt el, hogy vajon a társadalmi felelősségvállalás az, ami magasabb profithoz vezet, vagy a magasabb profit az, ami lehetővé teszi a felelős vállalati magatartást. Bármelyik válasz is a helyes, a trend mégiscsak a környezetre is tekintettel levő magatartásnak kedvez. Vagyis váltani kell. Igaz, ha ehhez nincs meg az üzleti haszon, akkor az új típusú főnök csődbe viheti a felelősen gondolkodó csapatát is. S akkor a felelős fogyasztókról, a kényszerű árérzékenységről még nem is beszéltünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.