Egy ideig mindenki azt hitte, hogy a kormány végül meggondolja magát, és mégsem kell a kisboltokon kívül mindenkinek zárva tartania vasárnap. A magyar üzletláncok helyzetbe hozásának és a multik kicsinálásának terve azonban nem jött be: egyedül a kisboltok forgalma esett vissza március közepe óta, minden más üzlettípusnál bővülés tapasztalható. Nem elég, hogy a magyar láncok bukdácsolnak, a kormány kénytelen volt feladni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos emelésének ügyében folytatott harcot is. A nagy cégek életének megnehezítésére progresszívan megemelt adót Brüsszel felfüggesztette, és a kabinet belátta: itt nem nyerhet. Emiatt csak idén több mint húszmilliárd forintot bukott a büdzsé.
Így aztán egyre valószínűbbé vált, hogy nem tudják folyamatosan veszteséges működésbe taszítani a multikat. Vagyis úgy tűnik, hiába fogadták el azt a törvényt, amely szerint kipenderíthetik azokat a láncokat az országból, amelyek két évig nem termelnek profitot. Márpedig fölöslegesen csak nem alkotnak meg egy ilyen törvényt. Nem csoda, hogy a jogalkotó éktelen haragra gerjedt, és most több ezer munkavállalót vetetnének fel a kiskereskedelemben tevékenykedő cégekkel. A kabinet terve szerint ugyanis a nagyobb boltokban 70 négyzetméterenként kellene lennie egy dolgozónak, mert a vásárló a legfontosabb – meg persze a foglalkoztatás bővítése. Vagyis éppen a hatékonyságot készülnek büntetni, azt, amire a piacgazdasági viszonyok ösztönöznek egy vállalatot. De ha több ezer új állást lehet teremteni ezzel, akkor nem kérdés, hogy bele kell vágni.
Most a legtöbb kiskereskedelmi szektorban tevékenykedő cég azt reméli, hogy végül nem lesz ilyen törvény. Ha lesz, akkor a magyarországi piacgazdasági viszonyok fennmaradásában még a mai napig hívő maroknyi közgazdász is elveszíti minden reményét. Ha mégis visszakozik a kormány, akkor viszont teljesen fölöslegesen rombolta tovább Magyarország befektetői megítélését. Hiszen pusztán már az ötlet belengetésétől visszarettenhettek a magyarországi befektetésben gondolkodó cégvezetők, akik később is emlékezni fognak arra, kik okoztak nekik fejfájást.
Még tavaly szilveszterkor ironikusan azt írtuk, hogy a 2016-os új törvény már így fog szólni: „Minden vállalatnak el kell hagynia Magyarországot, amelynek T betűvel kezdődik a neve, és escóra végződik, valamint A betűvel kezdődik és uchanra végződik.” Nos, ha most még nem is tartunk itt, kétségtelenül egyre közelebb kerülünk ehhez. Pedig a multik nemcsak hatékonyabbak, hanem magasabb bért is fizetnek a dolgozóknak. Egy nemrégiben készült elemzés szerint az Aldi több mint kétszer annyi pénzt fizet a munkavállalóknak, mint a magyar láncok, de a Lidl, a Penny és a többi nagyvállalat is magasan veri a hazai cégek átlagfizetéseit. Az Auchan pedig nemrég jelentett be nagy mértékű béremelést, de mindez keveseket érdekel. Az viszont nem kérdés, hogy csökkenni fognak a bérek, ha több embert kell foglalkoztatni.
A széles termékpaletta, a kényelmes bevásárlás, a relatív alacsony árak, vagyis minden a multik mellett szól a kiskereskedelmi szektorban, ezért a piaci logika alapján sosem fogjuk megérteni, miért kell egyre nehezebb szabályozási környezetben működniük.
Azt ma már csak remélni tudjuk, hogy az összes ágazatban valóban be tudják tartani a nagyvállalatok korábbi ígéretüket, miszerint kormányokon átívelően terveznek Magyarországon, s néhány (vagy sok) váratlan nehézség miatt nem hagyják itt az országot. Ha mégsem így történne, hát öröm az ürömben, hogy még pár hasonló ötlet, és a kormány eléri egyik legfontosabb célját, a teljes foglalkoztatást. Akkor azonban már nem a Tesco vagy az Auchan foglalkoztatja majd a törvényben négyzetméterre pontosan előírt sok-sok munkavállalót, és az is biztos, hogy búcsút inthetünk a kapitalizmus többletgazdaságának. De ne búslakodjunk: ha a boltban véletlenül nem találjuk majd a Túró Rudit, azonnal segítséget kapunk. Könnyebbé válik az élet. Olyan könnyűvé, mint amilyen régen volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.