BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem biztos, hogy a törökök állnak vesztésre

2015.12.14., hétfő 05:00

Nagyon gyorsan változnak a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok. Ezt jelzi az Oroszország és Törökország közötti növekvő konfliktus, amely az orosz harci repülőgép lelövését követően alakult ki. A szankciók nemcsak bizonyos török áruk importjának leállítására vonatkoznak, hanem korlátozzák a török vállalatok oroszországi tevékenységét is.

Az biztos, hogy mindkét államot kedvezőtlenül érinthetik a korlátozások. Az idei év első tíz hónapjában Oroszország mintegy 2,5 százalékkal részesedett a török kivitelből, ami a 2014-es 4 százalékos értékhez képest viszonylag jelentős súlyvesztésnek tűnik. Ebben már szerepet játszhatott az év során a két ország között fokozatosan romló politikai környezet is. Importoldalon Oroszország mintegy tíz százalékkal részesedik a török behozatalból, ami elsősorban az energiahordozók importjának tudható be.

Bár az exportkorlátozások negatívan érintik Törökországot, Oroszország nem annyira fontos célpiac. A gázszállítások importja ugyan jelentős, de ezen a területen sokkal inkább kétoldalú a függőség, s ennek a kapcsolatnak a jelentős korlátozása nem igazán állhat érdekében Oroszországnak. Törökország diverzifikációs adottságai viszonylag kedvezőek néhány éves távlatban, ami Oroszországgal szemben sokkal nagyobb politikai manőverezési lehetőséget biztosít az országnak Ukrajnához képest.
Talán még súlyosabb érvágást okozhat, hogy az elmúlt években számos török vállalat vetette meg a lábát az orosz építőiparban, s több jelentős projektet is lebonyolítottak. Igaz, hogy a korlátozások főleg az újabb török munkavállalók helyzetét nehezítik meg, de a vállalati szektort érintő tiltások a török cégek üzleti lehetőségeinek szűkülése következtében előbb-utóbb a már Oroszországban dolgozó török munkavállalókat is érinteni fogják. Sőt, Vlagyimir Putyin elnök akár az orosz cégeknél dolgozó törökök számát is korlátozná.

Az orosz gép lelövéséhez fűződő török kockázatokat azonban jelentősen mérsékelheti az Európai Unió, amelynek a támogatása most nagyon jól jön Recep Tayyip Erdogan elnöknek. Törökország szerepe ugyanis felértékelődött, mivel földrajzi elhelyezkedése miatt is kulcsszerepet játszhat a szíriai konfliktus kezelésében. Az EU kétségbeesetten keres minden lehetőséget, amellyel megakadályozhatja a bevándorlási hullámot, s ezért hajlandó fizetni is. Az ár egyelőre egy 3 milliárd eurós gazdasági segítségnyújtás, amihez Törökország 2016 elejétől kezdődően férhet hozzá (és további források nyújtására is van lehetőség a helyzet alakulásától függően). Az unió a menekültáradat megállításáért cserébe a november végén lezajlott török–EU-csúcson megállapodtak abban, hogy jelentős vízumkönnyítést is adnak a török állampolgároknak, ennek következtében pedig 2016 októberétől vízummentesen utazhatnának a schengeni övezetben. Ehhez párosul a török EU-tagságról szóló tárgyalások újraélesztése. December 14-én kerül sor az EU és Törökország közötti kormányközi találkozóra, amelyen a 17. tárgyalási fejezetet (Gazdasági és pénzügyi jog) nyitják meg, emellett az Európai Bizottság megteszi a szükséges lépéseket további tárgyalási fejezetek megnyitására.

A tárgyalások felújítása az EU eddigi politikájának sutba dobása is, hiszen az elmúlt tíz év éppen arról szólt, hogy Brüsszel folyamatosan rámutatott a törökországi politikai lépések antidemokratikus, európai alapértékekkel nem összeegyeztethető voltára: a szabadságjogok, az emberi jogok vagy éppen a demokratikus alapelvek megsértésére. Az EU most lényegében szemet huny a demokratikus alapelvek megsértése felett, vagyis úgy tűnik, hogy a koppenhágai kritériumok demokráciával kapcsolatos feltételeit az aktuálpolitikai érdekeknek megfelelően a pragmatizmus jegyében félredobja. Ez nem tesz jót az unió amúgy is meggyengült modellszerepének, s más országoknak is azt jelzi, hogy a demokratikus alapelvek betartása az EU számára nem különösebben fontos – ha a helyzet úgy kívánja.
A konfliktus – sok más most zajlóhoz hasonlóan – olyan hosszú távú változások felgyorsulásához vezethet, amely egy új, nem feltétlenül szimpatikus Európa kialakulását eredményezi.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.