Piactisztítás vagy túl szigorú szabályozás?

Novemberben lépett hatályba az új közbeszerzési törvény, amely a versenyjog megsértését nagyon szigorúan szankcionálja. Eddig a tenderekből csak a legsúlyosabb közbeszerzési kartellek miatt lehetett kizárni cégeket, az új szabályok szerint már minden versenykorlátozó megállapodásért kiszabott bírság automatikusan évekig tartó eltiltást is maga után von. Ez olyan életbe vágó változás, amely miatt a közbeszerzéseken rendszeresen induló cégeknek alapvetően át kell gondolniuk a stratégiájukat. Az új törvény tucatnyi okot tartalmaz, amely kizárhat cégeket a közbeszerzésből, de csak néhány kapcsolódik versenyjogsértésekhez. Ezek a gyakorlatban mégis a legfontosabbak okok között lesznek, mivel rendkívül tág körben vezethetnek vállalatok kizárásához.

Az új szabályok szerint az a cég, amelyre három éven belül versenykorlátozó megállapodás miatt jogerősen bírságot szabtak ki, automatikusan ki van zárva közbeszerzési eljáráson való indulásból. (Ha a bírságot megtámadták, és veszítettek, akkor a kizárás a végső ítélettől kezdődik.) A szankció attól függetlenül beáll, hogy a bírságot a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság vagy más versenyhatóság szabta-e ki, vagyis a külföldi bírságok is ugyanúgy kizáró okot jelentenek. Az sem számít, hogy a céget milyen jogsértésért marasztalták el: a legsúlyosabb kartellekért ugyanolyan kizárás jár, mint egy nem megfelelően kialakított és ezáltal jogsértő K+F-együttműködésért vagy éppen az árképzés tiltott befolyásolásáért.

Amellett, hogy immár a legenyhébb jogsértésért kiszabott bírság is automatikus kizáráshoz vezet, az új szabályok külön szankciót írnak elő a legsúlyosabb közbeszerzési kartellek esetére. Ilyenkor ugyanis, ha a bíróság az érintett vezető tisztségviselők (vagy egyedüli tag) személyes büntetőjogi felelősségét is megállapította, akkor a céget még súlyosabb, ötéves automatikus kizárás fenyegeti. Az ilyen, hosszabb ideig tartó kizárás ráadásul attól függetlenül fennmarad, hogy az érintett személytől megválik-e a vállalat. Arra is érdemes figyelni, hogy a kizárással kapcsolatos kockázat akár „importálható” is: a cég akkor is eltiltás alá esik, ha egy jelenlegi vezető tisztségviselőjét olyan jogsértés miatt marasztalják el, amelyet még egy korábbi munkahelyén követett el. Az ajánlattevő az új szabályok miatt végső soron még akkor is kizárható lesz, ha ellene nincs semmilyen jogsértést megállapító határozat vagy ítélet, de az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban a cég megsértette a versenykorlátozó megállapodások tilalmát, és a cég nem élt sikeres engedékenységi kérelemmel (az önfeljelentéssel) a GVH előtt.

A kizáró okok rendkívül tágra szabott szigorú rendszeréből jól látszik, hogy a szankciók célja a cégek versenyjogi megfelelőségének érdemi előmozdítása, a piac megtisztítása a versenyjog minden területére kiterjedően. Ez számos cég versenyjogi megfelelőségi struktúrájának alapvető átdolgozását teheti szükségessé egyrészt a jövőbeli jogsértések elkerülése érdekében, másrészt azért is, hogy a múltbéli kockázatok kezelhetők legyenek. Ami a jövőt illeti, a mindennapi üzletmenetben sokkal nagyobb odafigyelést fog igényelni a kisebb súlyú jogsértések elkerülése is. Múltbéli esetleges jogsértések kapcsán pedig feltétlen megfontolandó, hogy van-e lehetőség önfeljelentéssel élni az engedékenységi politika keretében, amellyel nemcsak bírságmentesség érhető el, hanem a közbeszerzési eljárásokból történő kizárás kockázata is elkerülhető. Erről azonban gyorsan kell dönteni, mert ha más vállalat előbb ad be engedékenységi kérelmet, akkor már csak bírságcsökkentést lehet elérni, ami viszont nem mentesít a kizárás alól, csakúgy mint a GVH-val kötött egyezség sem. (Egyezséget valószínűleg nem is fognak kötni azok a cégek, amelyeket a kizárás érzékenyen érint, mivel a GVH által ilyenkor biztosított 10 százalékos bírságkedvezmény messze nem fedezi azt a veszteséget, amelyet az egyezséget követő auto­matikus kizárás okoz. Ilyenkor a cégek stratégiája – sajnos – inkább a pereskedés lehet, ami legalább időben elodázza a közbeszerzésekből történő kizárást.)

A rendkívüli szigorítás mellett fontos újítás, hogy ha mégis bekövetkezik a baj, és egy cégre jogerősen versenyfelügyeleti bírságot szabnak ki, akkor még van egy esély arra, hogy elkerüljük a közbeszerzésekből történő automatikus kizárást. Az új szabályok ugyanis lehetőséget biztosítanak az úgynevezett „öntisztázásra”. Ha ez sikerül, akkor a kizáró ok ellenére a Közbeszerzési Hatóság megbízhatónak minősíti a céget, és a továbbiakban engedélyezi a közbeszerzéseken való részvételét. Fontos azonban, hogy az öntisztázás a súlyosabb jogsértéseknél rendkívül költséges lehet. Amellett ugyanis, hogy a cégnek aktívan együtt kell működnie a hatóságokkal a jogsértés felderítésében, és olyan megfelelőségi intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják a további jogsértések megelőzését, az öntisztázás érdekében meg kell téríteni a jogsértéssel okozott kárt is. A kártérítési összeg azonban, különösen kartellek esetén, olyan magasságokba emelkedhet – ha például a vélelmezés szerint a kartell 10 százalékkal befolyásolta az árat –, hogy a kártérítés önkéntes kifizetése akár a cég pénzügyi stabilitását is megrengetheti.