Rugalmasabb lett a Volán

Az üzleti szférából érkezett az állami cégek élére. Tudott-e már változtatni a Volánok szemléletén, működésén?

– Az üzleti szférához képest jócskán eltérő gondolkodással találtam szembe magam, amikor 2013 augusztusában átvettem a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. irányítását. A kezdetektől azon dolgozom a kollégáimmal, hogy változtassak ezen. Elégedetten mondhatom, hogy jelentős szemléletváltás tapasztalható, számos új üzleti megoldást vezettünk be.

Lassan egy éve, hogy regionális központokba vonták a Volán-társaságokat. Milyen hatása volt a lépésnek?

– Míg korábban szélsőségesen eltérő volt a gondolkodásmód és a vezetői szemlélet e társaságoknál, most jóval áttekinthetőbb a közlekedési központ irányítása. Letisztultak a feladatok és a hatáskörök, világosabb, hogy ki miért felel. A költségek frontján is hatékonyabb lett a működés. Például a korábbi szövevényes, átláthatatlan rendszerhez képest letisztultabb lett a beszállítók köre, és egyetlen nagy cégként már jóval előnyösebb feltételeket tudunk kialkudni. Ez komoly megtakarítást eredményez.

A nagy cégek hátránya a rugalmatlanság. Mennyiben igaz ez a DAKK-ra?

– Ahhoz képest, amit az elején, a versenyszférából érkezve tapasztaltam, ég és föld a különbség. Úgy érzem, és a visszajelzések is azt tanúsítják, hogy a piaci szférából hozott know-how-t vegyítve a társaságnál dolgozó, vezető beosztású kollégák jelentős tapasztalatával, a működésünk most sokkal rugalmasabb, mint korábban.

Ön a DAKK mellett a Volánbusz Zrt.-t is irányítja. Hogyan lehet egyszerre két, földrajzilag is távol lévő céget irányítani?

– A földrajzi akadályokkal való megbirkózásban nagy segítség, hogy sok a hasonlóság a két társaság stratégiai és operatív működésében, egy-egy probléma ugyanúgy jelentkezik mindkét helyen. A jó döntések, megoldások könnyen átvihetők a másik társaság gyakorlatába is.

A Volánok egyik legnagyobb kihívása a liberalizációra való felkészülés. Hol tartanak-e téren a cégek?

– A piacnyitás az egész szakma számára mérföldkő lesz. A régiós átalakítás során koncentráltuk erőforrásainkat, harmonizáltuk a társaságok folyamatszervezési gyakorlatát, és megpróbáltuk a döntési láncolatot egységesíteni, a reakcióidőket rövidíteni. Az elmúlt két évben elindítottunk egy erőteljes jármű-modernizációs programot, amelyet 2016-ban is folytatni szeretnénk. Uniós forrásokból jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre a forgalmi létesítmények (pályaudvarok, állomások), forgalomirányítási és fedélzeti utastájékoztató rendszerek, valamint az ehhez kapcsolódó informatikai eszközök területein.

Mekkora a járműbeszerzések forrásigénye?

– A járműparkunk modernizációja kiemelten fontos, hogy megfelelő színvonalon tudjunk eleget tenni a közszolgáltatási szerződésben foglalt kötelezettségeinknek. A DAKK-nál például nem is olyan régen még 17 év volt az autóbuszpark átlagéletkora, ez az utóbbi két évben 149, zömében új autóbusz beszervezésével 9,5 évre csökkent. Folyamatban van további hatvan busz közbeszerzése, és a Volánbusz Zrt. is készül száz új jármű vásárlására. E fejlesztések mindkét társaságnál több milliárd forintba kerülnek.

Hogyan alakult a két társaság utasforgalma az elmúlt egy–három évben?

– Eltérő mértékben ugyan, de csökkent: a Dél-Alföldön a helyi utasszám közel tíz százalékkal, a regionális-országos profilban bő két százalékkal esett. A Volánbusz Zrt. helyközi utasszáma 2-3 százalékkal nőtt.

Hatósági áras szolgáltatásként miként lehet utasokat csábítani vagy megtartani?

– A hatósági áras, egyébként is korlátozottan piaci körülmények között működő területen nehéz a klasszikus marketingeszköztárat alkalmazni. Meggyőződésem, hogy utasokat a közösségi közlekedés irányába jó színvonalú menetrenddel és a menetrend magas színvonalú teljesítésével lehet megtartani.