Vissza a jövőbe

A világ lakosságának döntő többsége városokban él majd 2050-ben, vagyis a városiasodás folyamata folytatódhat. Ennek eredményeként a jövő településeinek több milliárd ember számára kell nyújtania az urbanizált életmód kényelmét, miközben a világ városai számára a legnagyobb kihívást már ma a közbiztonság, a zavartalan közlekedés biztosítása, valamint a légszennyezés csökkentése jelenti. A hatalmas tömegek együttélését az okosvárosok oldhatják meg.

Sokan forradalmi újdonságként tekintenek az okosvárosokra, meglepő módon azonban a jövő intelligens városaihoz szükséges infrastruktúra több mint egy évszázada a világon szinte mindenütt rendelkezésre áll. A világítástechnika egyfajta trójai falóként végtelen lehetőségeket tartogat az okosvárosok megvalósulásához. A kültéri lámpatestek szinte mindenhol megtalálhatók, hiszen a település fejlődésének egyik kulcseleme a közvilágítás kialakítása. A rendelkezésre álló infrastruktúra a megfelelő berendezésekkel kiegészítve képes az okosvárosok irányításához és fejlesztéséhez szükséges adatokat összegyűjtésére és továbbítására.

Magyarország nyitottnak tűnik az okos megoldások felé. A Szeretlek Magyarország és a GE közös kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a közlekedés, az energiahatékonyság, a biztonság és az intelligens megoldások területén várnának javulást településükön a magyar városlakók. A jelenlegi világítási rendszereket megújító, LED-világítótesteken alapuló intelligens infrastruktúrával egy okosvárosban hatékonyabb forgalomtervezés és a településmenedzsment valósítható meg: a jövő fejlett közvilágítási rendszerei előre jelezhetik a földrengéseket, mérhetik az UV-B sugárzást, a gyorshajtásokat, a pollenszintet, de segíthetnek az autósoknak a parkolásban is. A nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is elindultak az intelligens megoldásokon alapuló projektek, emellett egyre több hazai önkormányzat újítja fel világítási rendszerét. A nagyobb közbiztonságon és energiahatékonyságon kívül további előnyöket is hoznak majd ezek a fényforrások a városoknak.

Kevesen gondolnák, de akár élharcosai is lehetünk az okosvárosok kialakításának. Egy Magyarországon készült pilot projekt keretében kifejlesztett közvilágítási rendszer több áramot termel, mint amennyit működése igényel. A rendszer szenzorai az elhaladó forgalom igényei alapján változtatják a megvilágítási értéket az egyes lámpatesteken, illetve figyelik az időjárási és egyéb tényezőket is. Amikor éppen senki sem halad az adott szakaszon, a fényerő csökkentésére képesek a lámpák, ami jelentős megtakarítást jelenthet. Nem utolsósorban a múlt heti párizsi klímamegállapodás alapján a felmelegedést 2 Celsius-fok alatt kellene tartani, ami szintén jó érv az energiahatékonyság mellett.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy legalább tíz évet kell várnunk Budapest okosvárossá válására a kutatásban válaszadók több mint kétharmada szerint, pedig a technológia már ma lehetőséget ad arra, hogy akár Magyarországon megvalósulhasson az intelligens városok koncepciója. Amelyik város rövidebb idő alatt valósítja meg a beruházásokat, annak jelentős versenyelőnye alakulhat ki a többivel szemben. Az élharcosok közé tartozik ma már Győr, Sopron, Szolnok vagy éppen Veszprém is, hiszen ezeknek a településeknek már van tervük arra, miként kívánnak okosvárossá válni.

Ennek megvalósítására azért is nagy szükségünk lenne, mert a világtrenddel ellentétben Magyarországon egyes helyeken már nemcsak a falvakban láthatók az elnéptelenedés jelei, hanem egyre inkább a városokat is sújtja a jelenség. Éppen ezért hamar megtérülhet, ha egy biztonságosabb, jobb, élhetőbb és okosabb városban lakhatnának az emberek, s ennek megvalósítása felé indulnának el a városvezetők. Kétségtelen, hogy a beruházások költségeinek előteremtése nem kis feladat, miközben a városoknak szűkösek az anyagi erőforrásaik, azonban ma már a megfelelő technológiai és finanszírozási háttér is rendelkezésre áll ahhoz, hogy olyan intelligens világítási rendszereket alakítsunk ki az egyes településeken, amelyek alapját képezhetik az okosvárosok megvalósulásának.