Fejben dől el

Az ünnepek alatt számos technológiai előrejelzést olvashattunk arról, mi várható 2016-ban. Az elemzők, kutatók prognózisainak egy közös pontja biztosan van: a digitalizáció az üzleti életben is folytatódni fog.
A digitalizáció mindenki számára nyilvánvaló. Az analóg világ digitális korba való átmenetének idejét éljük. Sok karácsonyfa alá kerültek okos karórák, tabletek. Évről évre érezhetik a változó kommunikációs szokásokat a képeslapgyártók is, hiszen boldog új évet is egyre többen a közösségi oldalakon vagy a Skype-on keresztül kívánunk egymásnak. A hagyományos postai vagy a hangalapú forgalom csökkenése már régen elkezdődött. Az utóbbi jelenség új bevételi források keresésére ösztönözte a távközlési cégeket is.

A digitalizáció – akár az üzleti, akár az állami szféráról beszélünk – Magyarországot sem kerüli el. Egyre több hazai vállalatot látok nyitni a digitális világ felé, ha csak részben is. Ezt a trendet erősítik az e-közigazgatási, „okos települések” létrehozását célzó EU-s források is.
Mint minden változás, a digitalizáció is különböző reakciókat vált ki: van, aki tart tőle, és van, aki az új lehetőségeket látja. Ezt támasztja alá a Müncheni Egyetemmel közösen elkészített friss globális felmérésünk is. A megkérdezett vállalatvezetők szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy előrejutásuk, növekedésük érdekében ki kell használniuk a legújabb technológiai eszközök által biztosított előnyöket. Minden második válaszadó meg tudott fogalmazni legalább egy víziót saját digitális jövőjével kapcsolatban, és ugyanekkora arányban állították azt is, hogy a digitális átalakulás az üzleti modelljükre is kihat.

Miközben azonban a cégek tisztában vannak a kiaknázható és kiaknázandó lehetőségekkel, mindössze tízből négy rendelkezik pontosan meghatározott digitális stratégiával. Ez részben az elhatározás és a pénz hiányával, részben az it-rendszerek hiányosságaival magyarázható, de komoly akadályt jelent az is, hogy nincsenek a felső vezetők körében olyan szakemberek, akik mind a „hagyományos” üzleti, mind az it-szférában otthonosak. A többség szerint az it-vezetők rendelkeznek megfelelő üzleti ismeretekkel is, de mindössze 27 százalékuk állítja azt, hogy a vállalat felső vezetésének tagjai otthonosak a digitális transzformációhoz szükséges technológiai ismeretek világában is. Pedig az informatika által biztosított lehetőségeket az üzleti területek vezetőinek is ismerniük kell, ahogy az informatikai vezetők tudása sem korlátozódhat csupán a technológiára.

Nem véletlen tehát, hogy a digitális átalakulással megjelent egy új felső vezetői pozíció is, a chief digital officer (digitális vezető, CDO) is. Az ilyen poszttal rendelkező cégek száma pedig – a tengerentúlon legalábbis – évente duplázódik. A felső vezetői szint persze nem minden: az alkalmazottaknak is minél nagyobb arányban el kell sajátítaniuk a digitális biztonsággal, változásmenedzsmenttel, üzleti hálózatokkal, big datával, a dolgok internetjével, valamint a mobil- és felhőtechnológiával kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Ezen a téren vannak a legkomolyabb hiányosságok: felmérésünk szerint tíz cégből mindössze egynél létezik program a digitális szakadék áthidalására.

Az informatika terjedését jelentő digitalizáció a lehetőségek sorát nyitja meg szinte minden vállalat előtt. Ezek kiaknázása „fejben dől el”, méghozzá két értelemben is: a vezetők részéről tudatos stratégiai döntésekre van szükség, de a kitűzött célokat csak – digitálisan is – jól képzett szakemberekkel lehet elérni.