A digitalizálás az európai ipar jövőjének záloga

Társadalmunkban és gazdaságunkban az internet és az új technológiák ugyanolyan léptékű átalakulásokat idéznek elő napjainkban, mint annak idején a gőzgép vagy a villamos energia. Ezt az új valóságot, amelyben szuperszámítógépek, intelligens hálózatok és példátlanul nagy adathalmazok játsszák a főszerepet, gyakran nevezzük negyedik ipari forradalomnak.

Az ipar az európai gazdaság egyik pillére. Az uniós feldolgozóiparban 2 millió vállalkozás 33 millió munkavállalót foglalkoztat, és az ágazat fontos szerepet játszik a gazdaság termelékenységének javításában is. Innováció és műszaki fejlődés nélkül azonban iparunk nem maradhat világviszonylatban versenyképes. És ez az ipar minden szegmensére igaz, legyen szó akár egészségügyről, energiaiparról, űrkutatásról, közlekedésről vagy autóiparról. Gazdaságunk számos részterülete – mind műszaki hátterét, mind munkamódszereit tekintve – gyorsan hozzáidomult a digitális világhoz. Több hagyományos ágazat azonban (köztük az építő-, az élelmiszer-, a textil- és az acélipar) lemaradásban van. Ugyanígy sok kis- és középvállalkozás sem képes tartani a lépést. Kutatások azt jelzik, hogy a termékek és a szolgáltatások digitalizálása a következő öt évben több mint 110 milliárd euróval növelheti meg az európai ipar bevételeit.

Az innovációhoz beruházások szükségesek, és a digitális innováció területén világszerte kiélezett verseny folyik a magántőkéért. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ebben alulmaradjunk. Az Európai Bizottság éppen ezért már tavaly májusban elfogadott egy stratégiát arról, hogy egy valóban digitális egységes piac létrehozásával hogyan lehetne javítani Európa pozícióit a digitális világgazdaságban. Ez a stratégia azóta is egyik legfontosabb politikai prioritásunk. E megfontolások alapján mutatjuk ma be elképzeléseinket arról, hogy hogyan kellene segíteni az EU iparát (nagy gyárakat és kisebb vállalkozásokat egyaránt), a kutatókat és a közhivatalokat a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználásában.

A legtöbb uniós tagállam megértette az ipar digitalizálásának fontosságát, és különböző kezdeményezések útján próbálja is bátorítani és támogatni a szükséges átalakulásokat. A mai globalizált világunkban azonban egyetlen ország sem képes önmagában érvényesülni, ezért
európai szinten kell cselekednünk. Azt szeretnénk elérni, hogy a meglévő országos és regionális kezdeményezések egymást erősítve egységes rendszerré álljanak össze. Fontos az állami és a magántőke stratégiai szemléletű mobilizálása, ahogyan az a 315 milliárd eurós európai beruházási terv esetében egyszer már sikeresnek bizonyult. Az is célunk, hogy az emberek elsajátítsák a jövő munkahelyei által igényelt digitális készségeket.

Egy olyan világban, amelyben az elektronikus készülékek – a telefonoktól a számítógépekig – milliárdszám kapcsolódnak egyre nagyobb mértékben egymáshoz, alapvetően fontos, hogy az egyes eszközök biztonságosan és zavartalanul, közös nyelven tudjanak egymással kommunikálni. Ehhez pedig szabványok kellenek. Az intézkedések között szerepel ezért a szabványosítás folyamatának gyorsabbá és célirányosabbá tétele is. Az ötödik generációs rendszerekre, a felhőalapú számítástechnikára, a tárgyak internetére vagy akár az adatokra és a kiberbiztonságra vonatkozó közös szabványok előrelendítik majd az újszerű műszaki megoldások, például az intelligens energiahálózatok, a mobil egészségügyi szolgáltatások vagy az összekapcsolt autók fejlesztését és elterjedését.

A már meglévő műszaki háttérre építve létrehozunk egy európai adatfelhőt, amely egységes platformként fog szolgálni a nagy adathalmazok megosztására és hasznosítására. A kezdeti időszakban az adatfelhőhöz a tudományos szakemberek rendelkeznek majd hozzáféréssel. Egyre fontosabb lesz, hogy egymással együttműködve, digitális eszközökkel, országhatárokat nem ismerve dolgozzanak azokon az innovációs áttöréseken, amelyek igazán tudásalapúvá tehetik Európa gazdaságát, és segíthetik a globális problémák kezelését olyan területeken, mint az Ebola-járvány vagy a Zika-vírus okozta megbetegedések elleni védekezés. Később az európai adatfelhő használata a vállalkozások és a közhivatalok előtt is megnyílhat.

A digitális világra azonban nem csak az iparnak és a tudományos szakembereknek kell felkészülniük. Ha a terv megvalósul, akkor az állami szervek – és végső soron az adófizetők – ugyancsak sokat nyerhetnek az adminisztrációs költségek csökkentésén, a hatékonyság fokozásán és a szolgáltatások minőségének javításán. Az e-kormányzatra való áttérés támogatása érdekében bizonyos adminisztratív eljárások, például a cégbejegyzés, a tendereztetés vagy a hivatalos aláírások esetében kezdeményezni fogjuk a teljes mértékben papírmentes ügyintézést. Ha egy vállalkozás több uniós országban is szeretne működni, a jövőben elegendő lesz egyetlen európai országban eleget tennie a formaságoknak – ennek előkészítése lesz a célja egy az év második felében útjára indítandó kísérleti projektnek, amelyben a részt vevő állami szervek az „egyszeri adatszolgáltatás elve” alapján kezelik az országhatárokon átívelően működő vállalkozások kérelmeit.

Európa a múltban mindegyik ipari forradalomban meghatározó szerepet játszott. Erőink egyesítésével fáradozzunk azon, hogy a negyedik ipari forradalomban is így legyen.

Andrus Ansip az Európai Bizottság alelnöke (digitális egységes piac)
Elzbieta Bienkowska az Európai Bizottság tagja (belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika)
Carlos Moedas az Európai Bizottság tagja (kutatás-, innováció- és tudománypolitika)
Günther H. Oettinger az Európai Bizottság tagja (digitális gazdaság és társadalom)