Van lejjebb

A bizonytalanság kora rég beköszöntött, valamikor a Lehman Brothers 2008 őszi bukása után, és eszébe sincs búcsút inteni. S minthogy kiszámíthatatlan, meddig tart ez az időszak, a bizonytalanság csak nőttön-nő. A globális gazdaság egyre lassabban bővül, az adósságcsökkentés folyamata nem ért véget, hatalmas pénzügyi többletek halmozódnak fel, mert nincs beruházás, az egyre alacsonyabb kamatok ellenére a fiskális politika visszavonult, s előtérbe kényszerültek a monetáris intézkedések, de eszköztáruk kimerülőben van a deflációs veszély ellen folytatott küzdelemben. Mind kevésbé hatékony, s az arzenál maradékának, például a negatív kamatnak a bevetése csak felerősíti a bizonytalanság érzetét. Kiderült, hogy az irányadó kamat minimuma mégsem nulla, de nem tudni, hol az alsó határ.

Az új korszak kulcsszava természetesen a bizonytalanság. Erre utalt a negatív kamatot taglaló parlamenti jelentésében a Bank of England és a bázeli Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS), a jegybankok jegybankja is. Mert a gazdasági törvényszerűségek sem működnek úgy, mint a múltban. Például a munkanélküliség és az infláció kapcsolatát leíró Phillips-görbe sem, mert a két jelenség viszonya megroppanni látszik, ahogy erről értekezett néhány nappal ezelőtt Janet Yellen és Stanley Fischer, az amerikai jegybank (Fed) elnöke és alelnöke. A lassú gazdasági növekedés oka pedig részben az aggasztóan alacsony termelékenységben keresendő, mint azt nagy vitát kiváltó, A gazdasági növekedés tündöklése és bukása című könyvében Robert Gordon kifejtette. A technológia hiába fejlődik szédítőnek látszó iramban, a hatása elmarad a korábbi nagy innovációkéitól. Ezek a jelenségek a jegybankokat is elbizonytalanítják.

Ebben a közegben vezetett be negatív kamatot több európai központi bank: a svéd, a dán, az európai, a svájci, majd a japán. S márciusban, elsőként a térségben, a magyar is, a betéti oldalon. Az európaiak az EKB folytonos lazítása miatt árfolyamuk védelmében is kényszerültek erre. A Bank of Japan és az EKB az intézkedés élénkítő jellegét jobban hangsúlyozta. A piacok elbizonytalanodására, zavarára jellemző azonban, hogy a jen és az euró is erősödni tudott a negatív kamatok bejelentése után. De ha nem az árfolyam, inkább a hitelezés támogatása, a bankok ösztönzése a cél, hogy ne a jegybankban tartsák a pénzt, akkor nehezen megválaszolható kérdések jönnek elő. Ha a jegybankok azt akarják, hogy lendületet kapjon a hitelezés, s a bankok a negatív kamatot továbbadják a vállalkozásoknak, akkor tisztában kell lenniük azzal, hogy a betéti kamatra is negatív kamatot kellene meghirdetniük a pénzintézeteknek. Ha azonban a jegybanki negatív kamat nem hat a hitelezésre – mert mondjuk befektetési lehetőség híján nem kell a kölcsön –, akkor nyilván az egésznek semmi értelme sincs, jegyzi meg a BIS. Ha viszont hat, akkor mi lesz a betétesekkel? Egyértelmű: az emberek és a vállalkozások kiveszik a vagyonukat a bankból, és készpénzt tárolnak. Ennek is van költsége: széf, biztosítás, szállítás. Ebből az következne a Bank of England szerint, hogy mínusz 0,5 százalék alá nem lehet menni, de erre a szintre is legfeljebb egy-két évig. A Riksbank szerint viszont ez megítélés kérdéses. Persze, ha a készpénz megszűnik, s minden fizetés elektronikusan teljesül, akkor ilyen probléma fel sem merül – a jövőben. Most azonban a betéteseket nem akarják elveszteni és a hitel-betét arány felborulásától is tartanak a kereskedelmi bankok, ezért a betétekre nem kínálnak negatív kamatot. Ám így annyira összeszűkül a betéti és a hitel kamat különbözete, hogy alig marad profit, vagyis a gazdaság ösztönzését a hitelezésen keresztül megint csak nem sikerül megvalósítani. A piaci szereplők magatartásának bizarr megváltozását viszont elő lehet idézni, hiszen például Svájcban a jelzálogkamatok még emelkedtek is a jegybanki negatív kamat bevezetése után.

Korunkra jellemző „egyértelműséggel” összegez a BIS: bár még nem gyűlt össze elegendő tapasztalat, de ha ez így megy tovább, azaz egyre lejjebb és egyre hosszabb ideig, az rendkívüli bizonytalanságot idézhet elő az egyének és az intézmények viselkedésében.