Az ígéreteknek megfelelően Theresa May brit kormányfő március 29-én hivatalosan is benyújtotta az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének szándéknyilatkozatát. Ezzel elindul a kétéves tárgyalási sorozat, amelynek meghosszabbításáról az EU tagállamainak parlamentjei dönthetnek, amennyiben – az ügy bonyolultsága miatt – nem sikerül minden kérdést lezárni. A tárgyalások kimenetelét még megjósolni sem lehet, várhatóan mindegyik fél részéről rengeteg kompromisszumra lesz szükség.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Theresa May szerint nem törekszenek a félig benn maradásra - fotó: AFP[/caption]Az alaphelyzet mindenesetre körvonalazódik: Theresa May szerint nem törekszenek a félig benn maradásra, így például se az úgynevezett norvég, se a svájci modellre, ahol az adott országok bizonyos előnyökért (a közös piachoz való hozzáférés bizonyos szintjei) cserébe részt vállalnak a strukturális és kohéziós politikák finanszírozásában, illetve bizonyos mértékig szabaddá teszik munkaerőpiacaikat. Mivel az Egyesült Királyság egyikben sem kíván szerepet vállalni, tulajdonképpen már lemondott a közös piachoz való hozzáférésről, amit hivatalosan is közölt. Ez mindenképpen érinti London központi pénzügyi szerepét, hiszen így az Egyesült Királyságban működő bankok elveszítik az úgynevezett EU-útlevelet, azaz a kiválást követően nem nyújthatnak bizonyos szolgáltatásokat az EU vállalkozásai és magánszemélyei részére. Kérdéses azonban, hogy az Egyesült Királyságban működő feldolgozóipari vállalatoknak a jövőben szembesülniük kell-e vámokkal és más akadályokkal, ami például EU-n belüli értékesítési, termelési láncokat is érinthet.
Az EU 60 milliárd euró értékű számlát kíván benyújtani az Egyesült Királyságnak, részben a vállalt kötelezettségei, részben EU-hivatalnokok nyugdíj-kötelezettségei alapján. Ez azonban inkább tárgyalási alapnak tekinthető, mivel a 2014–2020-as EU-ciklus finanszírozásában vállalt kötelezettségekkel szemben jogokat is szereztek, így várható, hogy ezek csökkentik a végszámla összegét. Az Egyesült Királyság 2014–2020-as ciklusban vállalt finanszírozásának fenntartása egyúttal számunkra kedvező, hiszen így a jelenleg futó ciklusban nem kell számolnunk forrásvesztéssel.
A brit gazdaságot a közös piachoz való hozzáférés elvesztése súlyosan érintheti. A globális bankok már elkezdték egyes részlegeik áttelepítését más EU-tagállamokba. A brit gazdaság így magasan képzett, igen magas jövedelmű vásárlóerőt – és adóalanyokat – veszíthet. Ezt azonban más EU-tagállamok nyerhetik meg, így összességében az ebből származó, Egyesült Királyságba irányuló exportkereslet más desztinációkban találhat helyet. Ugyanez érvényesülhet, amennyiben az esetlegesen kialakuló vámok és nem vámtermészetű akadályok miatt egyes ipari vállalatok áttelepítik termelésüket más EU-tagállamokba. Az áttelepülés az egyes vállalatoknak természetesen költséget jelent, de a beruházás végül az EU belső keresletét növelheti.
A brit gazdaság mindenesetre eddig nem sínylette meg a tavaly nyári népszavazás utáni bizonytalanságot, sőt, a GDP a tavalyi második negyedévben még gyorsulni is tudott. Noha januárban kissé lassult az ipari termelés, de így is 3,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi forgalom pedig a januári lassulást követően újra gyorsult, bár a 3,7 százalékos éves növekedési ütem már gyengébb a tavalyi növekedéshez képest. A munkaerőpiac sem érzi egyelőre a várható problémákat. A munkanélküliségi ráta 12 éves mélypontra, 4,7 százalékra csökkent, ennél alacsonyabb utoljára a 70-es évek elején volt. Egy év alatt 316 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, miközben egyes felmérések szerint 730 ezer betöltetlen állás várja a munkavállalókat. Kérdés, hogy ilyen kedvező helyzetben van-e értelme a szabad munkaerő-áramlás korlátozásának, bár a kiválást követően feltehetően továbbra is fogad majd a szigetország külföldi munkaerőt, de csak a hiányszakmákban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.