BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Másolat: adóhivatal

„ Az utóbbi hetekben az Európai Bizottság egy újabb irányelvtervezete okozott pánikot nemzetközi adótanácsadói körökben” – írja Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.
2017.07.31., hétfő 16:10

Az utóbbi hetekben az Európai Bizottság egy újabb irányelvtervezete okozott pánikot nemzetközi adótanácsadói körökben. A bizottság által elfogadott és a parlament, valamint az Európai Tanács elé beterjesztett javaslat szerint a jövőben adótervezés során eljáró tanácsadók (legyenek azok adótanácsadók, ügyvédek vagy pénzügyi tanácsadók) kötelesek lesznek bejelenteni az adóhatóságnak valamennyi olyan, adókímélő struktúrát, amelyet ügyfeleik számára kidolgoztak vagy ajánlottak. Ha a javaslat a teljes európai döntési procedúrán végigmegy, úgy azt 2019-től kell alkalmazni.

A javaslat, bár első hangzásra bizarrnak tűnik, egyáltalán nem új keletű. Már az OECD is felvetette korábbi ajánlásaiban, ráadásul hasonló rendszer egy-két EU-tagállamban – így például az Egyesült Királyságban – már működik is. Persze kérdés, hogy az adókultúra tekintetében rendkívül megosztott unióban be lehet-e egységesen vezetni egy ilyen jellegű szabályozást.

Az irányelvtervezet szövege szerint a tanácsadóknak öt napjuk lesz bejelenteni azt, ha adóoptimalizálásra irányuló javaslatot tesznek ügyfeleiknek – ennek elmulasztását pedig súlyos büntetések szankcionálják (így például az Egyesült Királyságban minden egyes napi késedelem 600 angol fontba kerül). Az irányelvtervezet a bejelentési kötelezettséget nemzetközi jellegű adóstruktúrákra írja elő, ám korántsem biztos, hogy az egyes államok nem vonják majd be alkalmazási körükbe a határon belülieket is.

Joggal merül fel a kérdés, mi lesz a hazai adótanácsadói szakmával, mi­után az irányelv hatályba lép. Eladható-e Magyarországon egy „elmondom ugyan neked a tutit, de öt nap múlva a NAV is tudni fogja” hozzáállás? Mivel országokra lebontott hatástanulmányok nem előzték meg a javaslat megszületését, egyelőre csak találgatni lehet, hova fog a szabály nálunk vezetni.

Ahhoz, hogy a rendszer működni tudjon, egyfajta bizalom lenne szükséges az adózó és az adóhatóság között – ami pedig sajnos nem sűrűn jellemző hazánkban. Ki az ma Magyarországon, aki az általa alkalmazott adóstruktúra bejelentésével fel kívánja hívni magára az adóhatóság figyelmét? Sokaknál a bejelentés az azonnali adóhatósági ellenőrzés rémképével kombinálódik majd.

Szintén nem fogja erősíteni az intézménybe vetett hitet a tanácsadók abbéli félelme, hogy az adóstruktúrák bejelentése várhatóan egyes adózási kiskapuk bezárásához fog vezetni. Sokszor még ma is azon múlik egy struktúra sikeressége – vagy legalábbis így adják el –, hogy „a trükkről, ami benne van, az adóhatóság még nem tud”. Szintén feszélyezheti az adótanácsadói szakmát, hogy az irányelv bevezetésével egyes adótervezési javaslatok közkinccsé válhatnak, ami leértékeli a szakmai tudást és csökkenti annak presztízsét.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az adótervezési ötletek jó része már manapság is ismert, akár a Nemzetgazdasági Minisztérium, akár az adóhatóság előtt. A hatóságok rendszeresen megválaszolják az állásfoglalás iránti kérelmeket, adnak ki feltételes adómegállapítási határozatokat – márpedig ezek a legtöbb esetben mind arra irányulnak, hogy egy-egy adótervezési ötletet jóváhagyassanak a hatósággal. Szintén relativizálja az adótervezési ötletek „titkosságát” az az átjárás is, amely az adótanácsadási szakemberek és az adózással foglalkozó köztisztviselők között egyre inkább fennáll – mindennapi ma már, hogy valaki az egyik oldalról átül a másikra. Balgaság lenne ezért azt gondolni, hogy a hatóság az adótervezési ötletek nagy részéről nem tud – legfeljebb politikai, gazdasági okokból vagy kényelmi szempontok miatt nem kezd neki az esetleges kiskapuk bezárásának.

Nem tűnik tehát egyértelműnek, hogy mivel is kell majd számolni, ha az irányelv hatályba lép. Egy dolog viszont biztosnak tűnik. A magyar virtus abban mindenképpen meg fog nyilvánulni, hogyan lehet kibújni az irányelv alkalmazhatósági köre alól. Előreláthatólag az adótervezés nagyon fontos elemévé válik majd olyan struktúrák kitalálása, amelyek az adóminimalizáláson túlmenően valamilyen úton-módon biztosítják, hogy ne tartozzanak az irányelv hatálya alá, és ezért a bejelentési kötelezettség elkerülhető legyen. Azt pedig már régóta tudjuk, hogy nekünk, magyaroknak nagyon jó a fantáziánk, ha kibúvókat kell keresni.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.