A „lehetőségek országa” Japánban

Nem sok tokiói székhelyű vállalat dicsekedhet azzal, hogy mennyire sokszínű. Húsz évvel ezelőtt, amikor ambiciózus internetes és e-kereskedelmi startup cégként megalapítottam a Rakutent, a legtöbb japán céghez hasonlítottunk: kicsik voltunk, és főként japán férfi szakemberek dolgoztak a cégnél. Ma már azonban az a helyzet, hogy a több mint 10 ezer munkavállalónk 40 százaléka nő, és munkatársaink 70 országból kerülnek ki, valamint a világ egyik legnagyobb online kiskereskedelmi cége a miénk. Ez a sokszínűségünk tett minket oly sikeressé.

A Rakuten még öt évvel ezelőtt is főként japán cégnek volt tekinthető. 2010 márciusában azonban azt a döntést hoztam, hogy két éven belül az angol váljon a cég nyelvévé. Úgy gondolom, ez a lépés kulcsszerepet játszott az ezt követő növekedésünkben. A cél az volt, hogy megteremtsük a globális terjeszkedésünk alapját egy olyan iparágban, amelyben kiélezett verseny folyik az internethez értő szakemberek megszerzéséért.

Amikor bejelentettem ezt a lépést, a munkavállalóink csupán 10 százalékának volt megfelelő angoltudása. Nem meglepő módon néhányan a cégen belül aggódni kezdtek, mások, különösen a cégen kívülről, úgy vélték, egy kicsit megőrültem. Csupán hét év telt el, és ma a japán üzleti élet titánjai kérik a tanácsomat abban, hogy miként építhet globális brandet egy olyan cég, amelynek a székhelye a japán fővárosban van. Mi pedig elmondjuk nekik, hogy a nemzetközi szakemberek előtti nyitás fordulatot hozott vállalatunk életében. Továbbá azt is állítjuk, hogy egy hasonló lépés ugyanilyen hatással járhat más cégek esetében is.

Gondoljunk az amerikai tapasztalatokra, amelyek a japán cégeket régóta inspirálják. Volt szerencsém az USA-ban tanulni, illetve megcsodálni az amerikai kreativitást, vállalkozószellemet és mindenekelőtt az ország nyitottságát a külföldiek felé. Különösen a sokszínű és dinamikus Szilícium-völgy – ahol sok cégvezető és technológiai szakember maga is bevándorló – erős innovációs hajtóerő számunkra. A régió kultúrájától és szakértelmétől vonzva a Rakuten 2011-ben San Francisco Bay Area-ban megnyitotta amerikai központját.

Ma azonban megkérdőjelezték azokat az értékeket, amelyek az USA-t a sokszínűség és a vállalkozószellem eszményképévé tették. Donald Trump amerikai elnök a bevándorlás visszaszorítására törekszik, beleértve azt is, hogy falat szándékozik építeni a mexikói határ mentén. Trump bevándorlással kapcsolatos álláspontja már most arra bátorít tehetséges ázsiai és európai fiatalokat, hogy Japánra egy másik „lehetőségek országaként” tekintsenek. Ha Japán egyre jobban megnyitja kapuit ezen munkavállalók előtt, abból az ország és az egész világ is profitál.

Jól ismert, hogy milyen kihívást jelent Japán csökkenő népessége. Az ország lakossága 2016-ban már hatodik éve csökkent, és így 299 ezer fővel, 125 millióra apadt a népesség. Ezért Japánnak több külföldi szakemberre van szüksége a gazdasági növekedés fenntartásához. Bizonyos ellenállás azonban még mindig tapasztalható egy ilyen nyitással szemben. A történelem folyamán a japánok úgy tekintettek a külföldiekre, mint akik a társadalmi nyugtalanság forrásai, és akik fenyegetést jelentenek a nemzeti identitásra.

Mindenesetre valami változás már történt. Tavaly a kormány kibővítette azon állások körét, amelyekben képzett külföldi munkaerőt lehet alkalmazni. Azóta nőtt a Japánba érkezők száma. Becslések szerint 136 ezer külföldi költözött Japánba 2016-ban, ami 40 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Továbbá az elmúlt fél évtizedben a külföldiek száma 500 ezer fővel, 2,4 millióra emelkedett. Miközben ezek a számok elég szépek, még nem elégségesek. A Japan Associaton of New Economy nevű szervezet, amelyet segítettem létrehozni, arra jutott, hogy ha a japán cégek a nemzetközi versenyben sikeresek akarnak lenni, akkor szükség van arra, hogy nagyobb merítésből tudjanak külföldi szakembereket magukhoz vonzani.

Számos lehetőség van arra, hogy elősegítsék e cél elérését, és fokozzák a munkaerő sokszínűségét Japánban. Az egyik megoldás az lehet, ha egyszerűsítik a tartózkodási engedélyhez szükséges eljárást.

A másik opció, ha új vízumkategóriák jönnek létre annak érdekében, hogy külföldi vállalkozók Japánban telepedjenek le, és itt építsék ki vállalkozásukat.

Továbbá jövedelemadó-kedvezményt kaphatnának azok a vállalkozók és mérnökök, akik olyan szaktudással rendelkeznek, amely elősegítheti Japán növekedését. Végezetül társaságiadó-kedvezményt lehetne adni a Japánban céget létrehozó külföldi vállalkozóknak.

A japán társadalomnak példát kell vennie a korábbi amerikai hozzáállásból, és ismét előtérbe kell helyeznie azt az elképzelést, hogy a bevándorlás és az integráció létfontosságú a jövőnk szempontjából. Idővel a többi japán cégnek sem lesz más választása, mint hogy a munkavállalói kiválasztásánál kövesse a Ra­kuten példáját. Trump Amerikája talán fallal akarja elzárni magát a világtól, de Japánban, ahol hiány van a szakképzett munkaerőből, az egyetlen lehetőségünk az, hogy lebontsuk a falakat.

Copyright: Project Syndicate, 2017

www.project-syndicate.org