Tegyük meg az első „okos lépéseket”!

Minden változik: a 21. században ez a gazdaság szinte valamennyi ágazatára, így a kereskedelemre is igaz. Maga a „kereskedelem” fogalom is átalakul, hiszen gyakorlatilag minden vállalkozás, gyártócég kereskedőcég is egyben: saját maga (szintén) értékesíti a termékeit/szolgáltatásait. Erre pedig azt a csatornát használják a legkönnyebben, amelyet az úttörők – az eBay, az Amazon és társaik – nyitottak meg, és amely ma már az egykor fizikai boltokra építő, klasszikus kiskereskedelmi cégek bevételének egyre növekvő hányadát adja: az online világot.

Az e-kereskedelemből származó globális bevétel szakmai becslések szerint 2015-ben 1500 milliárd dollár volt, a prognózisok szerint az összeg 2018-ra 2300 milliárd dollárra bővül. Három év alatt több mint 50 százalékos növekedéssel nem sok ágazat dicsekedhet, így a szereplők minden tényezőt kihasználnak, hogy lépést tarthassanak a trenddel, és profitáljanak belőle. Az IDC friss felmérése szerint 2018-ra az európai kiskereskedelmi vállalkozások 30 százaléka már „omnichannel” módon fogja kínálni termékeit, azaz minden csatornát igyekeznek majd kihasználni a növekedés érdekében. Utóbbi miatt a technológia legfrissebb eredményeit is csatasorba állítják. Németországban a kiskereskedők negyede már használ IoT- (dolgok internete) megoldásokat, méghozzá úgy, hogy ezek közvetlen hatást gyakorolnak az üzleti folyamatokra. A transzformációban élen járó cégek arról számoltak be, hogy az IoT új üzleti modellek megjelenését idézi elő, és egyúttal jótékony hatást gyakorol a bevételre is.

Hasonló a helyzet az MI- (mesterséges intelligencia) alkalmazásokkal. Az IDC szakértői szerint az MI-alapú dinamikus árazás akár 60 százalékos árbevétel- és 40 százalékos profitnövekedést is hozhat az innovatív vállalatoknak. A sokszor emlegetett ügyfélélmény is új dimenziókba kerülhet a technológiai fejlődés eredményeképpen. Hogy ez mennyire gyorsan terjed, egy, a CEBIT-en idén prezentált demo illusztrálja. A legfontosabb európai IT-kiállításon egy vezető sportmárka mutatta meg, hogy megfelelő üzleti informatikai támogatással, 3D-nyomtató segítségével miként lehet majd egyénre szabott cipőket készíteni. Ez a Föld másik szegletében azóta már üzleti vállalkozás: a kínai Csengtuban a női vásárlók saját maguk tudják megtervezni a cipőjüket olyan technológiák használatával, mint a virtuális valóság. Az egyedi modelleket pár nap alatt elkészítik, és a releváns adatok alapján a gyártó előre látja a várható szín- és divattrendeket.

A magyarországi kis- és középvállalkozások többségének ugyanakkor ez még a jövő zenéje. Egy részük talán még arra sem áll készen, hogy elindítsa a digitális átalakulását.

Az első lépéseket azonban már most is meg lehet tenni. Ezek közül a legkézenfekvőbb a vállalati rendszerek egységesítése, ami egyúttal a jövőbeli fejlesztések előtt is tágra nyitja a kapukat. Ha egy cég silószerű, egymással nehezen „kommunikáló” rendszerekben kezeli a gyártást, az értékesítést, a kapcsolattartást, illetve az egyéb folyamatait, az elkerülhetetlenül a hatékonyság rovására megy. A rendszerek integrációjával a felesleges körök elkerülhetők, az ügyfélkiszolgálás színvonala növelhető, miközben a folyamatok a cégvezetés számára is átláthatóbbá válnak. Egy – akár – felhőalapú, nemzetközi legjobb gyakorlatokat leképező portálrendszerrel pedig a globális versenytársakkal is könnyebben megmérkőzhet egy hazai online kereskedőcég. Mivel az interneten minden egykattintásnyi távolságra van, a webáruháznál tapasztalt ügyfélélmény az, ami alapjaiban befolyásolja, ki hol mennyit vásárol.

Az IDC adatai szerint a nyugat-európai kiskereskedelmi vállalkozások IT-büdzséjük nagyjából negyedét fordítják innovációra 2017-ben. Ezt ajánlom a magyarországi vállalkozásoknak is: meg kell tenni az első „okos lépéseket”, hogy amikor fejleszteni kell (márpedig ez elkerülhetetlen), legyen honnan lendületet venni.