Vakcinaapartheid

Az amerikai Pfizer gyógyszergyártó cég és a német BioNTech bejelentette, hogy a Covid–19 elleni, általuk közösen fejlesztett vakcina az első klinikai teszteken több mint 90 százalékos hatékonyságot mutat.

A bejelentés világszerte erősítette azokat a reményeket, hogy hamarosan visszatérhetünk a járvány előtti élethez.

Ezek a remények feltehetően nem sokáig tartanak majd ki. A bejelentés hatására a kormányok egymással versengve jelentették be az igényeiket a vakcinára, ami nyilvánvalóan zord jövőképet tár elénk: a vagyonos országok és magánszemélyek fogják monopolizálni bármilyen hatásos vakcina kezdeti dózisait.

Éppen az ilyen helyzetek megelőzésére hozták létre a Covaxot (Covid–19 Vaccine Global Access Facility – a koronavírus elleni oltásokhoz a méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezés – a szerk.), amelynek élén az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos innovációkkal foglalkozó szervezet, a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations és a Vakcinaszövetség (Gavi) áll. A Covax Facility célja, hogy gyorsítsa a Covid–19 elleni vakcina megalkotását célzó fejlesztéseket, minden országnak biztosítsa az oltóanyagot, és igazságosan ossza szét oly módon, hogy az oltásokat először a legnagyobb kockázatú csoportok kapják meg. Más szóval a kezdeményezés részben azért jött létre, hogy megakadályozza a vakcina gazdag országok kormányai által történő felhalmozását.

Mindeddig több mint 180 ország (a világ népességének kétharmadát lefedve) csatlakozott a kezdeményezéshez. Köztük 94 magasabb jövedelmű ország is, mindegyikük jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat tett. Mindegyik hozzáfér majd a Covax-listán szereplő vakcinákhoz, és egyénileg fizet majd az oltóanyagokért. A kezdeményezésben részt vevő 92 alacsonyabb jövedelmű ország ingyen jut a vakcinákhoz.

A Covax tervei szerint a vakcinákat két szakaszban osztják majd ki. Az első szakaszban minden részt vevő ország a népességének megfelelő arányban kap oltóanyagot. Kezdetben az adott népesség legmagasabb kockázatú 3 százalékának beoltásához szükséges vakcinákat osztják ki, először a frontvonalban dolgozó egészségügyi és szociális dolgozók kapják meg az oltást.

A további oltóanyagokat ezután szállítják ki, amíg az oltottsági arány minden egyes országban el nem éri a népesség 20 százalékát (elsőként azok kapják meg az oltást, akikre nézve a leginkább veszélyes a Covid–19, köztük az idősek és a társbetegségekben szenvedők).

A második szakaszban a vakcinát azon az alapon kapják meg az egyes országok, hogy a vírus milyen gyorsan terjed, vagy hogy milyen más kórokozók (például kanyaró) terjednek az adott államban, és mennyire sérülékeny az ország egészségügyi infrastruktúrája a túlterhelések miatt. Figyelembe véve a korlátozó tényezőket – a BioNTech–Pfizer vakcináját például kétszer kell beadni három hét különbséggel, és legfeljebb 1,35 milliárd dózist fognak legyártani az év végéig –, nehéz elképzelni igazságosabb megoldást.

Továbbá más, nagyobb akadályok is vannak a rendszer megvalósításával kapcsolatban. Először is, miközben Kína végre október elején csatlakozott a Covaxhoz, az Egyesült Államok ezt még nem tette meg.

Donald Trump amerikai elnök „Amerika az első” megközelítése miatt senki sem csodálkozott azon, hogy az USA nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Remélhetjük azonban, hogy Joe Biden megválasztott amerikai elnök fogékonyabb lesz erre. Ő ugyanis azt tervezi, hogy ismét csatlakozik azokhoz a nemzetközi megállapodásokhoz, amelyekből Trump kiléptette az országot. Már létre is hozott egy külön szakértői csapatot a koronavírus-járvány kezelésére. Seth Berkley, a Gavi vezetője is tárgyalni fog Biden csapatával.

Mindeközben Kína nagy erőbevetéssel és nagyrészt függetlenül dolgozik saját vakcinája kifejlesztésén, tesztelésén. Legalább négy vakcinajelölt esetében folyik a tesztek harmadik szakasza. Bár még egyiknél sem zárultak le a vizsgálatok, a kínai hatóságok a hírek szerint több tízezer embert – talán még többet is – próbálnak beoltani a hagyományos tesztelési folyamatokat mellőzve.

Emellett van egy másik probléma is: a Covaxban részt vevő országok továbbra is versenyeznek egymással, hogy ki tud kétoldalú megállapodásokat kötni gyógyszergyártó cégekkel, mivel ezt semmilyen szabályozás nem tiltja. Az Egyesült Királyság például a BioNTech–Pfizer-vakcina 40 millió dózisára adott le előjegyzést. Sok más európai ország is rendelt vagy tárgyal megállapodásokról.

Az Európai Unió is véglegesítette azt a megállapodást, amely 300 millió dózis vakcina megvásárlásáról szól. A 328 milliós Egyesült Államok 100 millió dózist rendelt, illetve joga van arra, hogy további 500 milliót szerezzen be. Ez olyan magas felvásárlási szint, amely hiányt teremthet a piacon. Brazília – a Covaxban amúgy szintén részt vevő ország – is tárgyal a Pfizerrel, ahogy sok más ország is.

Napokkal a bejelentése után a Pfizer annak a vakcinamennyiségnek a több mint 80 százalékát, amelyet képes lesz a következő év végéig legyártani, már eladta olyan országoknak, amelyek a világ népességének mindössze a 14 százalékát teszik ki. Tehát ha ez lesz az első biztonságos és hatékony vakcina a pia­con, akkor a világ népességének túlnyomó többsége nem is fog hozzáférni.

Sok más vakcinajelöltről is szó van, számuk több mint kétszázra tehető, közülük mintegy ötven tart a klinikai tesztelések szakaszában. A gazdag országok kormányai már megállapodásokat kötöttek olyan vakcinákhoz való privilegizált hozzáférésről, amelyeket a Moderna, a Johnson & Johnson, az AstraZeneca és más gyógyszergyártók fejlesztenek, és amelyek túl vannak a jóváhagyási folyamaton (a Moderna már ígéretes eredményekről számolt be a klinikai tesztek alapján). Nyilvánvaló, hogy az alacsony jövedelmű országoknak nincs ilyen lehetőségük.

Mivel a járvány akkor ér véget, ha mindenütt felülkerekednek rajta, észszerűtlennek tűnik az a felállás, hogy minden egyes ország saját megközelítést alkalmaz.

Mégis, ahogy a vakcinákért folyó helytelen versengés is mutatja, éppen ezt teszi sok ország. Ha nem változtatunk ezen, akkor a globális egészségügyi apartheid egyre jobban kiépül, és az egyenlőtlenség mértéke még nagyobb lesz. A járvány pedig továbbra is velünk marad. Ezzel csupán új problémákat idézünk elő a megoldatlan probléma mellé.

Copyright: Project Syndicate, 2020

www.project-syndicate.org